Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BIROl GYAKORLAT 24$ IV. A közigazgatási hatóságok gyakorlata.1 A 43,281/1926. B. M. sz. határozat (21.) szerint a vár­megyei tisztviselő a tis^tviselőséget megelőző időben elkövetett cse­lekményekért is feleletre vonható fegyelmi úton annak megálla­pítása végett, követett-e el olyan cselekményt, amely méltat­lanná, érdemetlenné tenné arra, hogy később tiszviselői állást foglalhasson el. Az 1028/1927. B. M. kih. sz. ítélet szerint (49.) ha vala­mely bűncselekményi a rés-vénytársaság, mint jogügyi személy részéről követnek el bűnvádi úton, csak azokat a személyeket lehet felelősségre vonni, akiknek cselekménye vagy mulasztása a jogsértő eredményt létrehozta vagy akik a büntetendő cselek­mény elkövetését a felügyelet, ellenőrzés elmulasztásával elő­segítették. A 2204/1925. B. M. kih. sz. határozat (9.) szerint kihágási ügyekben a fellebbviteli hatóságnak, ha az elsőfokú ítélet megváltoztatásával felmentő ítéletet akar hozni, az első­fokú ítélet indokolását meg kell döntenie. Az 1740/1927. B. M. kih. sz. végzés (49) szerint a levente­oktató a testnevelési törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9000/1921. V. K. M. sz. rendelet értelmében hatósági kö^eg és ennélfogva azt, aki vele szemben levente oktatói eljárásban sértő kifejezést használ, a Kbtk. 46. §-a alapján kell büntetni; ilyen ügyben a testnevelési felügyelő fellebbezésre jogosított s;ak­képviselő. A 60,439/1028. B. M. sz. körrendelet (30.) szerint a há­zasulok gyermekeik vallására^nézve a polgármester-helyettes vagy a szolgabíró előtt is érvényesen megegyezhetnek. A 67,744/1926. B. M. leirat 13.) szerint a holtnaknyilvánított feleségétől a holtnak­nyilvánító határozatban megjelölt vélelmezett haláleseti időpont után tíz hónapon túl született gyermek születési anyakönyvében kijavításnak lehet helye abban a tekintetben, hogy a gyermek nem a holtnaknyilvánítottól származik. A 71,831/1926.V. K.M. sz. rendelet (19.) szerint a Magyarországtól elcsatolt területeken ki­állított anyakönyvi kivonatokba esetleg az eredeti alaktól lénye­gesen eltérően beírt családi név helyett az érdekeltek az ere­deti helyes alakú családi nevet használhatják és megengedhető, hogy hivatalos iratokba, nyilvántartásokba is ez a családi név kerüljön. 1 A rendelet, illetőleg határozat száma után zárójelben a Magyar Közigazgatás­1927. évi XLV. folyamának illető számát idézzük.

Next

/
Thumbnails
Contents