Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 24Í mert létszámapasztás elhatározása bármelyik állás megszüntetését eredményezhette volna és így rendezett tanácsú páros tisztviselője a képviselőtestületnek a léts^ámapas^tás kérdésében keletkezett határa;ata meghozatalában részt nem vehet. A most idézett ítélet szerint r. t. város képviselőtestületi határozatának a tisztviselők saját személyét illető járandósá°ok megállapítására vonatkozó része meghozatalában sem vehetnek a tisztviselők részt, az érdekelt tisztviselők részvétele és szavazata mellett meghozott határozat érvényének elbírálása azonban mind a létszámapasztást, mind a járandóságokat illetően a közigazgatási bíróság hatáskörén kívül esik. A 3504/1926. K. sz. végzés szerint iM. K. 4.1 pedig még a most megjelölt keretben is csak akkor járhat el a közigazgatási bíróság, ha a törvényhatósági bizottság az érdekeltségnek a kérdése tárgyában határozatot hozott. A 3446/1926. K. sz. ítélet szerint (M. K. 3.) nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elítélt egyén nemcsak állami és törvényhatósági tisztviselővé, hanem községi tisztviselővé sem választható; ilyen egyénnek községjegyzővé történt -megválasztása akkor is megsemmisíthető, ha a választás a fellebbezési határidő elteltével alakilag már jogerőre emelkedett. A 3557/1925. K. sz. ítélet P. K. J. T. 1 1.1 szerint, ha a választók egy részét a választási helyiségben megjelenésben megakadályozták és alaposan lehet következtetni, hogy ez a választás eredményét döntően befolyásolta: a körjegyző választást meg kell semmisíteni. A 4790 1925. K. sz. ítélet szerint iP. K. J. T. 1 j. , ha a korteskedés nem fajul el annyira, hogy a szavazati \og szabad megnyilvánulását lehetetlenné teszi, a községi jegyzőválasztás érvényben marad. A jogalap nélkül felvett közszolgálati járandóságok sokat vitatott kérdésével foglalkozik a 2066/1927. K. sz. ítélet és dr. Egresy Árpádnak ahhoz fűzött megbeszélése (M. K. 46.). Az ítélet szerint a bíróság az ilyen járandóságra nézve a jóhiszeműséget igazoltnak veszi akkor, ha az illetmények felvételénél az illető terhére — egyéb körülményekből következtethetőleg — a szándékosságot vagy a kellő gondosság kétségtelen hiányát meg nem állapíthatja. Az 1288/19.26. K. sz. ítélet (P. K. J. T. 16.) kimondja, hogy katonai büntetőbíróság által oly cselekmény miatt történt elítéltetés, amellyel a katonai büntetőtörvény szerint a közhivatal elvesztése van egybekötve, az 1912 : LXV. tc. 6. ,^-ának 5. pontjához képest maga után vonja az állami (polgári) ellátási igény elvesztését; későbbi kegyelmi tény az ítéletnek ezt a hatályát el nem enyészti. Az 5420/1925. K. sz. ítélet (P. K. J. T. 12.)