Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. LXXIX. 142. 1.), és hogy az egy emberhez intézett felhívással is elkövethető (u. o. 177. 1.). 7. §. Nemzetrágalmazás állapíttatott meg a nyilatkozat miatt, mely Magyarországot olyannak tünteti fel, amely a há­ború előtt más kisebb államot elnyomott, s a háború elveszté­sével és ellenségeinek felülkerekedésével méltó büntetését vette el (B. J. T. LXXIX. 20. 1.). 8. §. Nemzetgyalázás állapíttatott annak terhére, ki a tör­vényt becsméreli vagy megveti (B. J. T. LXXIX. 17. 1.),— aki oly kijelentést tesz, hogy ha gyermeke volna, s az az iskolá­ból haza jőve magyarul beszélne, leszúrná (u. o. 143.1.), — aki azt állítja, miszerint az országban annyira nincs jogrend, hogy a kom­munista vagy idegen hatalmak megszállására volna szükség (u. o. 144. 1.). Ellenben az állandó gyakorlat szerint a magyar kormányt becsmérlő nyilatkozat nemzetgyalázást nem képez (u. o. 17. lap). 9. §. E rendelkezés szerint az itt megjelölt esetekben a hivatalvesztést és politikai jogvesztést meg kell állapítani. A tör­vénynek e parancsoló rendelkezése oly magyarázatnak is tért engedett, hogy e § esetében a mellékbüntetés alkalmazását a B. T. K. 54. § 2. bekezdése alapján nem lehet mellőzni. A IC gyakorlata azonban a törvénynek ezt a liberálisabb magyaráza­tot adja, hogy a szóban forgó mellékbüntetések a B. T. K. 54. § 2. bekezdése alapján e § esetében is mellőzhetők (B. J. T. LXXIX. 175. 1.). A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. tc. £2. A törvény a pótmagánvád átvételére kétféle idő­pontot határoz meg. A K. egy határozata (B. J. T. LXXIX. 78. 1.) szabatosan kifejti, hogy az időpont meghatározása attól függ, értesítették-e a sértettet a közvád elejtéséről. Ha értesí­tették, úgy a pótmagánvád az értesítéstől számított 8 nap alatt vehető át (B. P. 42. § 1—•$. bek.); ha ellenben nem értesí­tették, úgy sértett a kir. ügyésznek a vád képviseletétől tör­tént elállásától számított 30 nap alatt veheti át a vád képvise­letét (B. P. 42. § 6. bek.i. A végből tehát, hogy sértett e jogát gyakorolhassa, figyelemmel kell kísérnie az ügyet abból a szempontból, fenntartatott avagy elejtetett-e a közvád. 325. §. A tettazonosság helyes felfogása nyilatkozik meg a határozatban, mely kimondja, hogy a váltóhamisítás miatt emelt vád esetében a bíróság az ugyanazon összegre vonatkozó biztosítási okirat meghamisítását is ítélkezés tárgyává teheti (B. J. T. LXXIX. 105. 1. Finkey Ferenc megbeszélésével). .

Next

/
Thumbnails
Contents