Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

222 BÍRÓI GYAKORLAT. határozat kimondja, hogy ez az elv nem változik az által, hogy a váltóprolongációkor a meghosszabbított váltóba egy újabb kölcsönösszeg is belefoglaltatik; azonban ily esetben a folytatólagos egység csak az eredeti összeg erejéig állapítható meg, ellenben az eredeti váltóösszegen túlmenő új kölcsönre vonatkozólag elkövetett váltóhamisítás mint külön bűncselekmény állapítandó meg, a folytatólagos deliktummal anyagi halmazatban (B. J. T. LXXIX. 105. \.y. Több határozat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a tiltott közlés halmazati viszonyban áll-e a bűncselekménnyel, melyet e közlemény tartalma-megvalósít. Került nyilvánosságra határozat, mely mereven arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben a közlemény más, súlyosabb büntetendő cselekmény tényálladékát is megvalósítja : úgy csupán az állapítandó meg (B. J. T. LXXIX. 99. 1.). Más esetben anyagi halmazat állapíttatott meg azon az alapon, hogy a két deliktum a sajtóközleménynek más-más részével lett elkövetve (u. o. 101. !,). Egy harmadik határozat attól teszi függővé az anyagi halmazat megállapítását, hogy maga a tiltottan közölt irat tartalmazza-e a súlyosabban büntetendő cselekmény tényálladékát. Ha azt maga a tiltottan közölt irat tartalmazza, ha tehát az irat tartalmának közlése tiltottan bár, de híven történt: akkor a tiltott közlés vétségének szubszidiorius jellegénél fogva csupán a súlyosabb bűncselekmény állapítandó meg. Ha ellenben a tiltottan közölt irat nem is foglalja magában annak a bűncselekménynek a tényálladékát, amelyet a sajtóközlemény az iratnak imputál: akkor a két bűncselekmény egymással anyagi halmazatban állapítandó meg B. J.T. LXXIX. 161. 1.). Ez a felfogás látszik leghelyesebbnek s így kívánatos lenne, hogy ez állandósuljon a bíróságok gyakorlatában. Í)Í)., 101. §. A bíróság tíz évi fegyházzal büntetendő bűntett és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő cselekmény anyagi halmazata esetében az összbüntetést három évi börtönben állapították meg. A jogegységi tanács — igen helyesen — kimondotta, hogy a határozat törvénysértő, amennyiben ily esetben az összbüntetés csak az esetben szabandó ki börtönben, ha a kiszabott szabadságvesztésbüntetés tartama két évet meg nem halad. Két évet meghaladó tartamban ily esetben csak fegyházbüntetést lehet kiszabni (B. J. T. LXXIX. 23. 1.). 108. §. A K. egyik tanácsa ezelőtt néhány esztendővel azt mondotta ki, hogy nem szakítja meg az elévülést sem a kir. törvényszéki kezelőnek az intézkedése, hogy az iratokat az ítélőtáblához felterjeszti, sem az .ügynek a felsőbíróságnál való laj-