Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4-5. szám
BÍRÓI GYAKORLAT 2 I I koruaknak járó pénzt névösszegben, utólagosan mégis át lehet értékelni. Továbbá többnyire elismerik, hogy a jogfenntartás egészen az utolsó részlet elfogadásáig nem késett el.1 Az utólagos átértékelés ellenzői arra hivatkoznak, hogy már elintézett ügyekről van szó; barátai arra, hogy azok az elintézések rosszak voltak. Konstruktíve az ellenzők szerint a valorizációs igény csak támasztásával keletkezik («alakítási jog. ..»); szembevetettük ezzel az «ipso jure valorisari» elvét és azt, hogy ebből folyólag a névértékben-fizetés csak részletfizetésnek tekintendő. Az nem kétes, hogy a puszta névértékben marasztaló ítélet, amely a valorizációs igénnyel nem is foglalkozott, utóbbira nem teremt res judicatát s tehát a hitelező (hacsak aztán el nem fogadta jogfenntartás nélkül a megítélt összeget) egyszerűen újabb pert indíthat (nem perújítás!) a valorizációs különbözetre.2 Sőt még ha el is utasították az alapperben az átértékelést, de «nem érdemleges okokból», az sem árt (így pl. a Jogállam 414. : 11. 3373/1926, 1927 IX. 14.). IV. Közjogi és nemzetközi-jogi vonatkozások. Ellentétben a magánjoggal, közjogi téren a nemvalorizálás a szabály s csak kifejezett rendelkezés alapján értékelnek át. Pl. a munkásbiztosító pénztár «megfelelő törvényes rendelkezés hiányában» a táppénz valorizálására nem kötelezhető (Munkásbizt. Felsőbg., JH. 1579). A Kúria is elismerte, hogy «az állami hadikölcsönkötelmek . . . ezidőszerint nem értékeltetnek át» (ex NkjT. 57. lap). Judikatúránk szerint az állam, törvényhatóság, község, vasút, pósta stb. is valorizálni kötelesek magánjogi természetű tartozásaikat. Ugyan az ellenük indított ily pereket az 1926: XV. tc. 17. §-a felfüggesztette (s e felfüggesztést az 1928: 1. tc. i. §-a 1928 márc. 31-ig meghosszabbította), mégis több esetben az alperesek nem emelvén meg vagy a bíróságok elvetvén a felfüggesztés kifogását, átértékelt vagy azzal egyértékű marasztalásra nyílt meg az út (HD. 19; JH. 142; Jogállam 331—2.: V. 1419/1927, 1927. VI. 28; bpesti tvsz. ítélete: Pesti Napló 1928 jan. 6., 7. lap).3 1 A joganyagot összeállítottam az y jegyzetben idézett helyen. Azóta v. ö. : MD. 79; HD. tfó; JH. I8JI, 19G?, ex 2029; ex KJ. 14^. (tkövetelése kiegyenlítése előtt . . .»). 2 A joganyagot összeállítottam az 5. jegyzetben idézett cikkemben. Ujabb pl. HD. 87; JH. II, (1928.-i) kötet 61. 3 L. szemlemet: \A privilegizált adósok elleni valorizációs perek felfüggesztésének meghosszabbításai, Jogállam 49Q.