Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 4-5. szám
BÍRÓI GYAKORLAT. amennyiben a marasztalási összeg a végrehajtás foganatosításakor a végrehajtást szenvedőnél a megítélt idegen pénznemben valósággal megtaláltatik; ellenkező esetben pedig csak ahhoz van joga, hogy a pénzforgalomban rendes árfolyammal bíró árunak tekintett idegen pénznem megvételéhez szükséges összeg behajtásával országos pénznemben nyerjen kielégítést. (V. 3730/1926. Pd. XII. 93.) A Ppé. 50. §-át a hitelező és az adós közötti jogviszonyban nem lehet másként érteni, mint hogy a Pp. 317. §. szerint kiállított magánokirat kiállítója maga a% adós legyen. A biztosítási végrehajtás tehát könyv kivonat alapján el nem rendelhető. (V. 3234/1927. Pd. XII. 55.) Ha a biztosításilag lefoglalt ingók teljes fedezetet nyújtanak, újabb biztosítási végrehajtás a Végr. t. 232. §. b) pontja értelmében el nem rendelhető. (Pksz. 4842/1927.) A végr. t. 236. §-ának a három havi perindítási határidőre vonatkozó rendelkezése a Bpts. 493. §-a értelmében a bűnügyi biztosítási végrehajtásból származott kártérítési keresetre is alkalmazandó, amely esetben e határidő a biztosítási végrehajtást feloldó végzés jogerőre emelkedésétől számítandó. (V. 9/1926. Pd. XII. 91.) Zárlatnak a Végr. t. 237. § aj pontja szerint nincs helye akkor, ha az ingó dolognak tulajdonjog alapján birtokból való kibocsájtása követeltetik. (V. 8004/1925. Pd. XII. 38.) Haszonélvezeti jog törlését és ezzel kapcsolatban az ingatlan birtokbaadását elrendelő ítélet nem szolgálhat a Végr. t. 237. § b) pontja, illetve a Ppé. 54. §-a szerinti iádat alapjául, mert a haszonélvezetben a jogosult mindaddig megmarad, amíg vele szemben a marasztaló ítélet jogerőre emelkedik. Ennek folytán nincsen az ellenfélnek oly joga, amelynek biztosítása szükséges volna. (V. 8348'1927.) Azonban kérdéses, hogy ily perben hozott és a Pp. 509. §-a alapján végrehajthatónak kimondott ítélet alapján kért kielégítési végrehajtást is ezzel az indokolással el lehetne-e utasítani: mert hiszen a Pp. 509. §-a általánosságban, a per tárgyára való tekintet nélkül szabályozza az előzetes végrehajthatóságot, amely alól törvényes kivételnek csak az örökösödési perben hozott ítélet tekinthető, amelynek végrehajtása rendszerint a hagyatéki eljárásra tartozik. Habár a zárgondnok tisztsége nem elmozdítás, hanem felmondás folytán szűnt meg, a Végr. t. 246. és 247. §-aiban szabályozott biztosítási végrehajtás elrendelésének a nyilvánvaló hiány erejéig ily esetben is helye van. (V. 4225/1927.) 14*