Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

i8o BÍRÓI GYAKORLAT. lást nem követelt. A Kúria szerint ebben az esetben özvegyi haszonélvezetére nézve kielégítettnek tekintendő a közös háztartásban élvezett ellátással és a gyermek Örökösével szemben haszonvételek átengedéséből kifolyóan ági öröklési igényt sem támaszthat (9199/1926, MD. 75). Az utánképzett özvegyi jognak érdekes példáját láthatjuk abban az esetben, amikor a leszármazó az előbb elhalt atyja helyett reá szállott nagyszülői hagyatékon édesanyja részére osztályos egyességgel özvegyi jogot engedett. A Kúria úgy látta, hogy a gyermek ezzel nem akart anyjának nagyobb jogot engedni, mintha apja után örökölt volna; e szerint őt mint leszármazó örököst éppen úgy megilleti az özvegyi jog korlátozására vonatkozó kereseti jog, mint azt az örököst, akinek az örökrésze a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terheltetett meg (7624/1925, MD. 86). 36. Az ügyleti konverzió helyes felfogásának felel meg az a döntés, amely szerint, ha a végrendelet megfelel a tanuk nélküli kiváltságos végrendelet alakjának, úgy hatályát nem érinti, ha e mellett a végrendelkező tanukat is alkalmazott, de a tanús végrendelet alaki kellékeit nem tartották meg (4997/1925, MD. 25). 37. A «testamentum ruptum» fogalma voltakép a meghiúsult feltételezésből folyik. Ha a végrendelkezés alapja és indoka az örökhagyónak valamely feltevése volt és ez a feltevés tévesnek bizonyult vagy a feltevésnek ellenkezője állott be, a végrendelet általában hatályát veszti. E részben a bizonyítás a végrendelettel szemben fellépő felet illeti s állandó bírói gyakorlatunk csupán a kötelesrészre jogosult olyan ivadék javára állapít meg e részben vélelmet, aki utóbb született vagy akinek létezéséről az örökhagyó végrendelkezése alkalmával nem tudott. A feleségre azonban ezt a vélelmet a végrendelkezés után bekövetkezett házasságkötés okából kiterjeszteni nem lehet, vagyis pusztán vélelem alapján nem lehet megállapítani azt, hogy a férj az általa nőtlen korában készített végrendeletét nem alkotta volna meg, ha tudja, hogy utóbb megnősül (4758/1925, MD. 37). Ellenben a végrendeletet követő örökbefogadás a gyakorlat szerint ugyanúgy hat ki a korábbi végrendeletre, mint a törvényes gyermek születése (MD. XIX. 89). Sőt az örökbefogadás a korábban alkotott közös végrendeletet is megszünteti, ami logikus ugyan, de mégis túlfeszítése a «meghiúsult feltételezés)) gondolatának (3059/1926, l. MD. 37. jegyz.). 38. Az öröklési szerződésben foglalt juttatást rendszerint csak akkor lehet egyoldalúan visszavonni, ha a kedvezménye-