Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. I77 egyúttal a felperes terhére a culpa-concurrenciát, mint a felelősséget csökkentő tényezőt. A döntés teljesen megfelel a Mtk, elgondolásának (1739., 1737., 1742., 111 2). Szépen domborodik ki a saját kockázatunkra eljárás elve Unger: Handeln auf eigene Gefahr) az üzemi felelősségnek olya tén meghatározásából, amely szerint e felelősségen az üzem hatósági engedélyezése sem változtat. E szerint, ha valaki másnak a vagyonbiztonságát valamely vállalat létesítésével és üzemben tartásával veszélynek teszi ki, az ebből eredő kárért felel akkor is, ha a vállalat hatósági engedély alapján, az engedély-okiratban megszabott feltételek betartásával létesült is, és pedig abban a mértékben, a mely mértékben a vétlen károkozó kártérítő kötelezettsége az általános magánjogi szabályok szerint helyt foghat (1694/1926, MD. 65). Adott esetben a kereset tárgya az volt, hogy a hatóságilag engedélyezett artézikútnak fel nem használt, elszivárgott vize a szomszéd ingatlanát elmocsárosította. Helyes megoldásra jutott a Kúria a sértett önhibája kérdésében, midőn valaki szívességből elvállalta a kúttisztítást és e közben balesetet szenvedett (2153/1926, MD. 61). A Kúria helyesen hangoztatja, hogy sem szolgálati, sem vállalkozási szerződés nem jött létre. Ingyen megbízás esetében is állana ugyan a Mtk. ama tétele (1627), hogy ha a megbízott a megbízás teljesítése következtében hibáján kívül kárt szenved, a megbízótól méltányos kártérítést .követelhet. De a konkrét esetben a megbízott maga volt balesetének az oka. Az erőhatalom meghatározásában a Kúria az objektív elmélet felé hajlik, mely szerint erőhatalom alatt természeti erőknek oly megnyilvánulása értendő, amelyet emberi hatalom sem megakadályozni, sem pedig előrelátni nem tud (5021/192$, MD. 14). A Kúria két veszélyes ix\em találkozása (pl. két gépkocsi összeütközése) esetében az objektív felelősség mellőzésével az általános kártérítési szabályokat alkalmazza (PHT. 551). Adott esetben a Kúria az oltalmi rendszabályok megszegését (Mtk. 1719) tiltott cselekménynek minősítette. Kimondotta jelesül, hogy ha a gépkocsi vezetője a közbiztonság érdekében fennállott hatósági rendelkezést megszegte, az ilyen eljárás a kárért való felelősség szempontjából is a tiltott cselekmény fogalma alá esik. Az, hogy a nagyobb sebességgel haladást tiltó szabály ma már elavult-e és hogy annak megtartását a rendőri hatóság szigorúan veszi-e, mindaddig, amíg a rendelkezés hatályban van, a kárért való felelősség szempontjából teljesen közömbös {2042/1926, MD. 63).