Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

174 BÍRÓI GYAKORLAT. tés érdemben helyesnek látszik, de valójában az egyetemlegesség nem a jogügylet «természetéből* folyik, sem nem a tárgy (pénztartozás!) jogi oszthatatlanságából, hanem ügyletértelmezés alapján a felek kikötésére vezethető vissza. 25. A kezesség köréből figyelemreméltó kijelentés, hogy a szóbeli kezességi ígéret kötelező voltát nem érinti, ha a hitelező nem tett kifejezett elfogadó nyilatkozatot, mert elegendő, ha az ígéretet tudomásul vette (626/1927, MD. 91). Valójában itt az a szabály játszik közbe, hogy elfogadó nyilatkozat nem szükséges, ha ilyet az ajánlattevő az eset körülményeihez képest az élet felfogása szerint nem várhatott (Mtk. 956). Az egyszerű kezesnek a főadóssal egyidejűleg, feltételesen (in subsidium) való marasztalása (u. a. eset): az állandó gyakorlatnak megfelel. 26. Fontos megállapítás, hogy olyan esetben, amikor a felek közt a szerződésből kifolyóan per van folyamatban, a perbíróságnál való letétbehelye^és a teljesítés hatályával bír akkor is, ha az nem a teljesítési hely bírósága (5990/1925, MD. 9). 27. Az ingatlanvétel körében figyelemreméltó a jogért való szavatosság korlátozása, ha a vevő a tulajdonjog hiányát ismerte. Jelesül: amennyiben az ingatlan vevője, a szerződés megkötésekor a tulajdonjog megkötésének útjában álló akadályt ismerte, az eladóval szemben csak azt igényelheti, hogy az tőle telhetőleg gondoskodjék a tulajdonjog bekebelezésének útjában álló akadály elhárításáról (6558/1926, MD. 66). 28. Az ajándék megtámadásának személyi előfeltételeire nézve megállapítja a Kúria, hogy az ajándékozásnak hálátlanság címén való visszavonása személyhez kötött jog, mely élők közt egyáltalán nem ruházható át s azt az ajándékozó örököse csak akkor gyakorolhatja, ha az ajándékozó a visszavonás szándékát még a megajándékozott életében kifejezetten nyilvánította vagy ha őt ebben a megajándékozott szándékosan megakadályozta. (191/1926, M. D. 20; v. ö. Mtk. 1464). E téren is találkozunk a hallgatag megerősítéssel. így nevezetesen, ha a szerződésnek hálátlanság címén való megtámadását, bár ebben akadályozva nem volt, az örökhagyó 15 éven keresztül nem érvényesítette, ilyen jog érvényesítése az örököst nem illeti meg (202/1926, MD. 78). 29. A haszonbér fogalmát helyesen terjeszti ki a Kúria, midőn kimondja, hogy a haszonbérbe vett ingatlan tartozékának minősülő élő és holt felszerelés átengedéseért megállapított és évenként esedékes ellenérték, ha a szerződés annak összegét külön szabja is meg, része a haszonbérnek és különösen a fizetési késedelem elbírálása szempontjából — eltérő megállapodás hiányában — a haszonbérrel egy tekintet aláesik (2830/1927,