Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

IÓO MAGYAR ORSZÁGOS JOGÁSZGYŰLÉS. és Dezső docens urak referálnak. Az új magánjogi javaslat 18. §-a szerint fogyatékos elmetehetség címén esetleg gondnokság alá juttathatja az embert «értelmi, érzésbeli vagy akaratbeli» tartós fogyatkozása. Nehéz pont! nem alapelvileg, de elhatárolásilag! Mert elvégre nemcsak az életben sikeres, hogy úgy mondjuk: 100%-os embereket kell meghagyni a maguk lábán; lehetetlen az, hogy gondnokság alatt nagyobb tömegek éljenek. Perjogi témaként a választottbíróságról általában, a'tőzsdebíróságról különösen értekeznek Lakatos, Újlaki és Wilheim ügyvéd urak. E téren érdemi innovációs kívánalmaink nem nagyok; eljárásilag főként a tőzsdebíróság ítélkezésének gördülékenyebbé tevését óhajtaná (régóta!) a mindennapi jogászember. Hiteljogban a fizetésképtelenségnek ex asse szabályozásáról referálnak Meszlény és Tury S. K. urak, mindketten eddig is kitűnő kodifikátorai ez anyagnak. Hogy a hiteléletnek ezt a ma nyílt sebét mielőbb orvosolni kell, abban éppúgy, mint a referensek iránti várakozó bizalomban, egész hallgatóságuk egységes lesz. Büntetőjogi kérdés: az esküdtbíráskodás helyreállítása. Nagy Emil ő excellenciája és Pollák Illés, ügyvédi karunk egyik great old man-je referálnak. Mindketten brilliánsan.* További témák a közigazgatási bíráskodás kiépítése (előadók: Egyed professzor és Majzik közigazgatási bíró urak,, valamint az adóeljárás reformja (Túry Z. közig, bíró és Újlaki ügyvéd urak referátumával) — szintén régóta vajúdó, örökké aktuális feladatok. Ehhez a nagyjelentőségű feladatkörhöz méltó sikert kívánunk az egybegyűlő jogásztábornak, midőn az összeüléskor a magunk részéről is üdvözöljük az új Magyar Országos Jogászgyűlést. * Utólag kerül szétküldésre Mendelényi kúriai biró úr elaboratuma, mely — mint halljuk — határozottabban foglal állást az esküdtszék visszaállítása mellett.