Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4-5. szám

>58 MAGYAR ORSZÁGOS JOGÁSZGYULÉS. székben, a perbeszédben egyaránt a már meglevő jogot tanítjuk, alkalmazzuk, vitatjuk — míg ellenben a Jogászgyűlés arról tárgyal, amiről a parlament is: hogy mi legyen a jog a jövőben. Természetesen a törvényhozás házai az állam méltóságával szólnak és szuverén akaratát mondják ki, míg a jogi életpályákon működő egyéneknek ez a mostani nem-hivatalos jellegű tanácskozása csak szakvéleményt alkothat. De az utolsó évtizedek nemzetközi fejlődésében a politikai testületek mellett min- denfelé előtérbe nyomulnak, hova-tovább a hivatalos állami életben is teret foglalnak a hogy úgy mondjuk: szakparlamentek. A magyar jogásznemzetnek éppen jogász-szakférfiai tehát méltó önérzettel fognak az előttük fekvő problémákon deliberálni és határozni, mert ha alkotni nem is, de előkészíteni és érlelni ők hivatottak a törvényt. Ha a de lege ferenda felvetett téma-sorozatot áttekintjük és átlapozzuk a beérkezett kiváló véleményeket, néhány általánosabb természetű megjegyzés is feltolul bennünk. Az idők jelei valahogy az egyes kérdéseken túlterjedőleg is mutatkoznak. A kitűnő referensek nevei mellől más ugyancsak kitűnő neveket hiányozni érzünk. Ez magábanvéve ugyan természetes, mert egyetlen országos gyűlésen nem adhat elő minden elsőrangú ember. Ahhoz hál' Istennek túlsokan vannak. Mégis, mintha az egyetemi fakultások nem lennének eléggé képviselve. Feltűnik az is, hogy a referensek többsége bíró és más közfunkcionárius, akik mellett az ügyvédek némileg háttérben maradnak. Ez talán erősebben segíti érvényre a tanácskozási anyagban a hivatalos, legalább is a hivatali nézőpontokat, szemben az egyes jogkeresőkből alakuló nagyközönségnek érdeklődési és támadási pontjaival, amelyeket természetszerűleg az ügyvédi gyakorlat tanít inkább méltányolni.* * Letorapitia ezen megjegyzésünk élét az előadók névsora, amely csak szedés közben került nyilvánosságra. Az elmebajosok témáját Szladits professzor úr, a másik magánjogi kérdést Tóth kúriai bíró úr adják elő ; hiteljogban Gallia, perjogban Kovács M. kúriai bíró urak, büntetőjogban Dési, pénzügyi jogban Nyulászi ügyvéd urak, és a közigazgatási jogi kérdésben Majzik közig, bíró úr az előadók.