Jogállam, 1928 (27. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 2-3. szám - A magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvénytervezethez

.A MAGÁNALKALMAZOTTAK SZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRÓL STB. 91 •és lerögzített elvi meghatározások, mert az ok mindig a törvény megkívánható rugalmasságát befolyásolják. Kétségtelen, hogy a kérdés helyes megoldása a törvény joghatályát illetőleg nehéz; mert a cél az, hogy annak sáncain belül kerüljenek mindazon alkalmazotti kategóriák, melyekre nézve ez már régi kívánság. így különösen kidomborodott ez a% ipari és gyári művezetőkre nézve, kik elvi szempontból középhelyet foglalnak el a tisztviselők és a fontosabb teendőkkel megbízott ipari munkások között. Egyébként nyilvánvaló, hogy a tervezet, szemben az 1910/1920. M. E. sz. rendelettel, tágítani kívánja e keretet oly irányban, hogy a törvény joghatálya lehetőleg több alkalmazotti kategóriára is kiterjedjen. Mindenesetre figyelmet érdemlő expediens az is, melyet dr. Papp Dezső az ankéten felvetett, hogy a tervezet elvi rendszerének épségben tartása mellett, kormányrendeletileg legyen kiterjeszthető a törvény egyes olyan munkavállalói körökre, melyek éppen elvi szempontból a magánalkalmazottakról szóló törvény keretén kívül esnek. A tervezet 4. §-a a szolgálati szerződések megkötéséhez az írásbeli alakszerűséget nem kívánja ugyan, azonban elrendeli, hogy a nem írásban kötött szerződéseknél annak lényeges kikötéseit magában foglaló iratot (felfogadó levelet) tartozik adni a munkaadó. Részemről az eddigi tapasztalatok alapján felvetném a kérdést, nem-e lenne helyesebb a szolgálati szerződések érvényét azoknak írásbafoglalásától függővé tenni. Nézetem szerint ugyanis ez esetben a vitás kérdések zöme elkerülhető lenne. Alig van ugyanis munkaügyi per, melynél hosszas tanubizonyitás nem lenne szükséges a szolgálati szerződések való tartalmának megállapíthatása végett. De nemcsak ez, hanem a felek a szerződés szóbeli megkötése alkalmával a kényes kérdéseket szabadon hagyják és ez a körülmény képezi azután mintegy melegágyát az elkövetkező pereknek. A forgalomra a kötelező írásbeliségnek nem lenne bénító hatása, mert minden valószínűség szerint a kölcsönös érdekképviseletek gondoskodnának a megfelelő szerződési mintákról. Ha valahol, úgy a szolgálati jogviszonyoknál van nagy jelentősége a tételnek, hogy «clara pacta boni amicin. A tervezetben kontemplált tanúsítvány semmi gyakorlati •célt sem szolgál, mert ez a munkaadó egyoldalú nyilatkozata, mellyel szemben még meg van engedve a tanúsítványba fel nem vett vagy vele ellenkező szerződési kikötések bizonyítása is.