Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám

A FELSŐHÁZ. írta: BENEDEK SÁNDOR. I. A felsőházi reform előzményei és a jogfolytonosság-. Az 1910. évben összehívott országgyűlés képviselőháza, a Károlyi forradalom kitörése után, bizonyára a forradalmi erőszak nyomása alatt, 1918 november 16-án hozott határozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította s a főrendiház ugyanezen a napon tanácskozásait berekesztette, azzal az indokolással, hogy törvényeink szerint a képviselőház feloszlatása után a főrendiház sem folytathat alkotmányos működést. A Károlyi forradalom nemzeti tanácsa pedig proklamálta a népköztársaságot s feloszlatta és megszüntette az országgyűlés mindkét házát. Minthogy a főrendiház magát feloszlottnak nem nyilvánította, illetve törvényesen nem is nyilváníthatta, a Károlyi forradalom úgynevezett néptörvényei pedig alkotmányunk értelmében, de a nemzetgyűlés által alkotott 1920:1. tc. 9. §-a szerint is érvénytelenek: a főrendiház jogilag fennmaradt, és élő, de nem működő alkotmányjogi szerv volt mindaddig, míg a nemzetgyűlés az 1926: XXII. tcikkben visszaállította az ősi kétkamarás országgyűlést, t. i. a képviselőházat és a főrendiház helyébe lépő, megreformált felsőházat. A felsőházi törvény megalkotását a főrendiház tagjainak éveken át húzódó mozgalma előzte meg, mely mozgalom megindításához az a körülmény szolgáltatta a legfőbb rúgót, hogy a nemzetgyűlés, mint egy kamarából álló törvényhozói szerv alakult ugyan meg, de már az 1920:1. tcikk indokolásában bennfoglaltatik a kétkamarás rendszer elvi elfogadása. Megtetszik ez Jogállam. XXVI. évf. 2—3. füzet. )