Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Dr. Fabinyi Tihamér: A választott bíráskodás [könyvismertetés]

64 SZEMLE. — A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztálya 1926 december 1 i-iki ülésén az egyes adók és ületének mérsékléséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta Benedek Sándor, a közigaz. bíróság másodelnöke elnökölt. Dr. Klug Emil előadó az egyenesadókra vonatkozó intézkedéseket és a javaslat büntető szakaszait ismertette és tette bírálat tárgyává. Jogilag a legaggályosabbnak tartotta az előadói javaslat 58. ii-ának azt az intézkedését, mely szerint a pénzügyi hatóság azt az adózót is sújthatja pénzbírsággal, illetve '5000 pengőig terjedhető pénzbírsággal — akinek az adótörvények ellen elkövetett valamelyik cselekményét bűnvádi úton nem lehet megtorolni. Előadó kimutatta, hogy az adójavaslat a közelmúlt állapotával szemben is alig hoz számszerint mérséklést és azt a követelményt állítja fel, hogy a Wekerle-féle kereseti adótörvények értelmében állíilassék vissza a szellemi foglalkozásuaknak az a kedvezményes elbánása, hogy velük szemben legalább ' s-el leszállított keresetiadókulcs nyerjen alkalmazást. Kimerítően tárgyalta az előadó a kereseti és jövedelemadónak megrögzüésél (petrifikálását) tartalmazó elvi újítás, amely helyet foglal. A petrifikálás előnye az adminisztráció tehermentesítése érdekében elvitathatatlan, de a pénzügyi jog elmélete és a tudomány elvi szempontjából súlyos kifogás alá esik. A javaslat által kívánt petrifikálás a személyi és progresszív jövedelemadóra vonatkozóan elvileg is teljesen elhibázott, felemás intézkedést jelent és ellentétben áll a pénzügyi jogelmélet következményeinek. Az előadó után dr. Nagy Dezső Bálint az adóigazgatás hiányait és felállítandó középfokú pénzügyi bíráskodás szükségességét fejtegette. — Az emberi polgári jogokat védő legfelsőbb bíróság felállítása Franciaországban. A francia jobboldal (bloc national) törvényjavaslatot terjesztett elő, amely egy legfelsőbb bíróság felállítását célozza azon polgári jogok és szabadságok védelmére, amelyeket az emberi és a polgári jogokra vonatkozó deklaráció felsorol. Az egész világ előtt ismeretes az emberi és polgári jogokra vonatkozó az a deklaráció, amelyet Assemblée nationale az 1791 szeptember 5-iki alkotmány élére helyezett. A szóbanforgó deklarációban foglalt jogok megsértésének azonban ezidőszerint jórészben nincs bírói szankciója, mivel a francia alkotmány nem ismer olyan intézményt, mint amilyen a mi közigazgatási bíróságunk. A javaslat azt célozza, hogy az 1875-iki alkotmány érintése nélkül, tehát egyszerű törvénnyel létesíttessék a polgári jogokat védő legfőbb bíróság. — A Debreceni kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 192J. évre. Polgári ügyekben : I. Elnök : Olchvári Zoltán, Szoboszlay Sándor. Bírák : dr. Dávid István, dr. Kerekes István, dr. Gallé Jenő. II. Elnök: Szoboszlay Sándor. Bírák ; dr. Réczei Sándor, dr. Gallé Jenő, dr. Dávid István. III. Elnök: Kulin Imre. Bírák: Kelemen Ernő, Szarukán Zoltán, Ágh Béla. IV. Elnök: dr. Matolay Gábor. Bírák: Lábos Béla, Szirmay István, dr. Oláh Lajos, Abanázy József. Büntető ügyekben: I. Elnök: Dr. Perjéssy Mihály. Bírák: Baróthy Zoltán, dr. Visky Sándor, dr. Kohári József. II. Elnök: dr. Olah Miklós. Bírák: Szabó József. Nagy Kálmán, Seress Barna. III. Elnök: dr. Várady Sándor. Bírák: Szuhányi Andor, dr. Lakatos Gábor, dr. Visky Sándor, Seres Barna.