Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8-9. szám

A NÉPSZÖVETSÉG JOGI ÉS POLITIKAI RENDSZERE. 359 hangúság kívántatik, megjegyzi szerzőnk, hogy a 19. cikk nem jelent érdemi intézkedést. Már pedig ajánlást írecommendation), felhívást (invitationi stb. a Közgyűlés szótöbbséggel is kimondhat. (Állandó gyakorlat, elvi határozatok: 1. Ass. 530. o., II. Ass. C. I. 178. o.) Ennek alapján tehát a 19. cikk értelmében meghozandó felhíváshoz is elegendő a Közgyűlés szótöbbsége. Fájdalom ez nem communis opino, mert Bülow, Fauchille az ellenkezőt tanítják. Egyébiránt ezt nem annyira a bíróság, mint az európai politikai helyzet dönti el és ez a komoly felfogás előbbutóbb át fogja hatni a Népszövetség minden szervét abban az irányban, hogy a békének nincs más abszolút biztosítéka, mint az igazságos és méltányos elrendezés. A Népszövetségnek egyenesen létérdeke parancsolja, hogy s^erve^ete és alkotmánya a párizsi kegyetlen hamis adatokon felépült bosszút lihegő statusquo-val ne forrjon öss^e. Bethlen István gróf a Nemzetek Szövetsége ötödik közgyűlésén nagyszabású beszédet tartott, melyben hangsúlyozza, hogy a békének csak egy abszolút biztosítéka van. E biztosíték azoknak a súlyos kérdéseknek igazságos és méltányos elrendezésében rejlik, amelyek ma a nemzeteket izgalomban tartják. A békét biztosító igazságos rendezés, amelyre Bethlen István gróf felhívása céloz, az Egyességokmány 29. cikkének alkalmazása. Beható méltatásban részesülnek az Egyességokmány 1 1 —17. cikke, melyeknél különösen felhívja a szerző a figyelmet arra, hogy az Egyességokmány ezen cikkei egymással szorosan összefüggő jogi egészet alkotnak. A Népszövetségnek a háború okait elhárító beavatkozási kötelessége és a Népszövetségnek a békeszerződések reviziójára irányuló joga egymással legszorosabban összefügg és együttes alkalmazásuk által valósulhat csak meg a Népszövetség világpolitikai hivatása.