Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. 343 ahhoz, hogy csak meghatározott szervezet tagjait alkalmazza, a munka­adónak erre vonatkozó elhatározása jogilag közömbös tény, de a jó erköl­csökbe ütközik és a jogérzetet sérti az erre vonatkozó szerződési leköte­lezés, mert annak következtében az illető egyesület monopolhelyzetbe ke­rül s ezt a helyzetét a bérek mesterséges felhajtására, s a szervezeten kívülálló — sőt oda hibájukon kívül be nem léphetett — munkavállalók versenyének erőszakos lehetetlenné tételére használhatja fel, mint ezt az alperes a jelen esetben tette. Ennek folytán a kollektív szerződésnek az alperes által hivatkozott rendelkezése hatálytalan, arra az alperes jogot nem alapíthat s még kevésbbé volt az alperes jogosítva a kollektív szerző­désben kikötött eljárás (az Einigungsamt döntésének kikérése) megkerü­lésével, a munkaadót erőszakos eszközökkel a felperes elbocsátására kény­szeríteni. (Die Rechtssprechung, 1927 augusztus 25.) 10. A rádió s^er\öi joga zenemüveknél. A Circuit Court of Appeals, Sixth Circuit (Egyesült-Államok) egy újabb ítélete (közli a «GewerblicherRechts­schutz und Urheberrecht» 1927 szeptemberi számának melléklete : Blátter für Funkrecht) kimondta, hogy a szerzői jogi törvény védelme kiterjed a zeneműnek rádió útján való előadása esetére is. A határozat megállapítja, hogy a nyilvánosság ismérve a rádiónál a legnagyobb mértékben megvan, a rádiónak célja — s ezt a célt meg is valósítja — hogy egyszerre nagy tömegek számára tegyen közléseket, illetve nagy tömegeket szórakoztasson s a nyilvánosságot nem érinti sem az, hogy a hallgatók egymással nem közlekedhetnek, sem pedig az, hogy az előadást otthonukban élvezik. V. ö. Dr. Szálai Emil cikkét e folyóirat 1926 januári számában s az 1927 januári számában közölt szintén amerikai esetet. 11. Tisztességtelen verseny hirdetések gyűjtésével. Az alperes az Alsó-Ausz­triai telefonkönyv kiadója. Ügynökei hirdetéseket gyűjtöttek a telefon­könyv részére s e közben a hirdetők előtt azt a látszatot keltették, hogy a hirdetés a bécsi telefonkönyvben fog megjelenni. A felperes, mint a bécsi telefonkönyv kiadója, tisztességtelen verseny miatt perelt, kérve az alperes­nek ily ténykedésektől való eltiltását. Az elsőbíróság az alperes magatartá­sát a jó erkölcsökbe ütközőnek minősítve, helyt adott a keresetnek. A fel­lebezési bíróság azzal az indokolással, hogy a felek érdekeltségének a területei különbözőek s így egymással versenyviszonyban nem állanak, el­utasította a keresetet. Az Oberster Gerichtshof az elsőbíróság álláspont­jára helyezkedett és kifejtette indokolásában, hogy aj a két fél érdekköre mereven nem választható el egymástól, hiszen mindkét területen akadhat­nak cégek, melyek súlyt helyeznek rá, hogy a másik területre szóló, illetve mindkét telefonkönyvben hirdessenek ; b) másfelől az alperes által történt tévedésbeejtés elriaszthatja a hirdetőket a bécsi telefonkönyvben való hir­detéstől, illetve az alperesnél feladott hirdetés folytán a hirdetésre beállí­tott fedezet kimerülhet. így mind a versenyviszony, mind az alperes el­járásának a jó erkölcsökbe ütköző volta meglévén, alperesnek a felperest vétkesen és jogellenesen károsító ténykedésének folytatásától való eltiltása a törvénynek megfelel. (Die Rechtssprechung, 1927 augusztus 2?.)

Next

/
Thumbnails
Contents