Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

JOGGYAKORLAT. }2\ tését, amennyiben az ügylet megkötése az ő közvetítői tevékenységének vagy közlésének az eredményeként jelentkezik. (Kúria P. VII. 7819, 1926. 1927 jún. 30.) Cégazonosság. Ü^letátruháqis. Azok a körülmények, hogy a felperes a -i cégnek főrészvényese volt, hogy a két társaságnak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai részben azonosak voltak, továbbá, hogy a felperes a felszámolt -i cégnek tartozásait a sajátjából kifizette : a valóságuk esetén sem nyújtanak semmi alapot arra, hogy azokból a két külön jogi személyt képező cég azonosságára lehessen következtetni. Az üzletátruházás tekintetében azonban az alperes által állított és bizonyítani kívánt az a körülmény, hogy a felperes a -i cég vagyontömegét átvette és hogy az utóbbi cég tartozásait a sajátjából kifizette, a nevezett . . . .-i cég üzletének szerződés alapján a felperes által történt átvételére vonható következtetésre vezethet, amelynek jogi következményein nem változtat az, ha az az átruházó cég felszámolása keretében jött is létre. E mellett irányadó szempont az, hogy az üzletátvevő felelősségének megítélésénél nem az ő, hanem az üzletátruházó telepén, erre vonatkozólag érvényben állott jogszabályok rendelkezései a mérvadók. (Kúria P. IV. 9016 1926. 1927 június 9.) A felelős kiadó szolgálati viszonyát nem a St. szabályosa. Az 1914. évi XIV. tc. 57—óo. §-ai egyrészt az időszaki lap kiadója, másrészt szerkesztőségének tagjai között fennálló jogviszonyt szabályozzák, ezeknek rendelkezései tehát nem terjednek ki arra a jogviszonyra, mely az időszaki lapnak jogi személyt vagy társaságot alkotó kiadója és az ügyvitelre jogosított azon egyén között létesült, aki az idézett törvény 17. §-a értelmében a kiadásért személyesen felelős, hanem ezt a jogviszonyt annak belső tartalma szerint az irányadó jogszabályok szerint kell elbírálni. (Kúria P. II. 5646/1926. 1927 szept. 1.) Konkrét esetben tisztviselői viszony lévén a szolgálati viszony, tehát az 1910/1920. M. E. sz. rendelet nyert alkalmazást. A létszámfelettivé vált alkalmazottak kijelölése a MÁV. mint munkaadó diskrecionális joga. Az 1922. évi I. tc. 24. §-a alapján az államvasúti alkalmazottak közül azokat, akiknek állása az 1921/1922. évi költségvetési előirányzatban létszámfelettivé vált és akik a létszámcsökkentés céljából szabályszerű elbánás alá voltak vonandók, az államvasutak vezetősége mint munkaadó volt jogosítva kijelölni. A munkaadó határozhatta meg azt is, hogy a törvényben megszabott kereten belül megüresedő állásokra kiket tart kinevezendőknek és azok közül, akik korábban szabályszerű elbánás alá vonattak, kiket tart a szolgálatra alkalmasaknak. Ez a munkaadónak olyan diskrecionális joga, amelyet egyrészről a saját üzleti érdekeinek, másrészről az alkalmazandó személyes képességének az egyéni tulajdonságainak figyelembevételével határozhat meg és amely a bíróság által felülvizsgálat alá nem vonható. (Kúria P. II. 2620/1926. 1927 jún. 21.) I. A be nem jegyzett igazgatóság is jogosult a közgyűlés összehívására. A részvénytársaság igazgatósága a közgyűléstől kapott megbízatásánál fogva a társaság ügyvezetésére és ennek körében a közgyűlés összehívására is jogosult, habár tagjai nincsenek is bevezetve a cégjegyzékbe. II. Az alakszerűségek mellőzése miatti megtámadási határidő meg nem hosszabbítható. A. K. T. 174. §-ában megszabott 15 napi határidőn abból az okból, hogy a cégiratokat az említett határidő alatt meg nem tekinthették, sem más okból meg nem hosszabbítható. (Kúria P. IV. 1981/1927. 1927 jún. 17.)