Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

UTALÓ MAGATARTÁSOK. M7 vita tárgyát képezte az 1898 április 9-iki munkásbalesetbiztosítási törvény azon rendelkezése kapcsán, hogy a biztosításban csak szerződéses alkalmazottak részesülhetnek; a kérdés az volt, hogy ügyletképtelen gyermekek alkalmazása esetén van-e szerződéses viszony e törvény értelmében ? Orvosolja-e a cselekvőképesség! hiányt a tényleges alkalmaztatás ? Sem az irodalom, sem a joggyakorlat nem jutott egységes felfogásra ebben a kérdésben.1 Említésreméltó végül az angol jog álláspontja az elmebetegek (lunatics, persons of unsound mind) cselekvőképtelenségére vonatkozó szabály kétoldalú szerződéseknél egyáltalán nem nyer alkalmazást oly esetben, midőn az elmebeteggel szerződő fél az elmebetegséget fel nem ismerhette; a cselekvőképességi hiányok egyéb eseteiben pedig a «malitia supplet aetatem» elve áll, malitia alatt a nyilvánvaló csalás (apparent fraud) esetét értve: azaz, ha a cselekvőképtelen személy nyilvánvaló csalással veszi rá a másik felet az ügylet megkötésére, az ügylet éppoly érvényes lesz, mintha a cselekvőképességi hiány fenn sem forogna. • Igen érdekesek továbbá azok az esetek, melyekben a képviselőnek vagy a képviseltnek külső magatartása harmadik személyekkel szemben, kik ebben a magatartásban bízva, szerződéskötésbe bocsátkoztak, pótolja a meghatalmazási ügylet fogyatékosságait, illetve annak teljes hiányát. Az a tétel, hogy a meghatalmazásnak harmadik személyekkel nem közölt korlátozásai ezekkel szemben nem hatályosak, valamint az álképviselő személyes felelőssége, mint ennek az elvnek közvetlen folyományai, részét képezik a legtöbb mai jogrendszernek, Mint a meghatalmazási, úgy az engedményezési ügyletnek is jellemző sajátsága, hogy általa harmadik személy, t. i. az adós jogai és kötelezettségei is érintetnek, az utóbbi ügylet körében tehát éppen úgy megfelel a jogérzet követelményeinek, hogy az ügylet joghatásai ezen harmadik személlyel szemben a feleknek külső magatartása szerinti megítélésben részesüljenek. Nevezetesen a követelés átszállásának időpontja az adóssal szemben az adós értesítésének időpontja, az értesítés után az engedményező az adóssal szemben nem hivatkozhatik az engedmény fogyatékosságaira stb.2 Vannak azután egyes szerződési kategóriák, melyeknél a feleknek egymással szemben tanúsított magatartásának, utaló tényeinek különösen nagy s magukkal a rendelkező aktusokkal szemben is prevaleáló jelentősége van. Ez leginkább áll az oly ügyletekre, melyek a felek közt tartós, huzamos jogviszonyt létesítenek, melyeknél az ügylet lebonyolítása a teljetervezet a szerződésmegkötésből eredő kártérítést általában a teljes szerződőképességgel bíró személyek tényeihez akarta fűzni. De lege ferenda azonban ő is a vétőképesség alapul vétele mellett foglal állást. (íj. old.) 1 L. S. Rundstein : Der Widerspruch mit dem eigenen Verhalten in der Theorie des französischen Privatrechts (Archív für bürgerliches Recht, 4J. kötet j 19 sk. old.) 2 Magyar ptk. javaslata bsz. 99J., 994. és 997. §§.