Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Utaló magatartások

UTALÓ MAGATARTÁSOK. Az első mozzanat maga a tényállást, közlést tartalmazó magatartás. Ennek oly szándékos ténykedésnek kell lennie, melyből erős valószínűséggel lehet határozott következtetést vonni az állított tények fennforgására. A második mozzanat a köbölt tények valóságában való szubjektív hit valóságos felkeltödése annak tudatában, kivel a tényállítás közöltetett. Végül a harmadik mozzanat a\ e\en alapuló helyzeiválto\tatás. Az utaló magatartások legtöbb példája a kötelmi jog körébe vág, a magánjogi alanyok ügyleti érintkezésében érezteti hatását. Mert az ügyleti jogviszonyokban lép különösen előtérbe annak a jelentősége, hogy a feleknek oly tényei, melyek mások magatartásának alapjául szolgáltak, a jog mérlegére kerüljenek. Feltűnik ez mindjárt a jogügyleti viszony keletkezésénél. Szabály szerint az ily jogviszonyok létesítő oka a felek akaratnyilatkozata, melyet a jog megfelelő feltételek fennforgása esetén (ügyletképesség, az akaratnak mentessége, akarat és nyilatkozat össz hangja, stb.) a magánjogi helyzetet változtató (kötelezettséget létesítő, rendelkező) hatásúnak ismer el. Vannak már most esetek, melyekben a jogügyleti hatások ily kifejezett rendelkező akaratnyilatkozat nélkül, illetve a jog által előírt feltételek hiányában is beállanak, éppen az egyik félnek a másik által ténykedéseiben alapul vett utaló magatartása következtében. így a magyar bírói gyakorlatban kialakult az a tétel, mely szerint az ügylet megtámadhatósága elenyészik, ha a megtámadásra jogosult fél az ügyletet utólag hallgatólag vagy konkludens tények által avagy éppen kifejezett nyilatkozattal megerősíti,1 — arra vezethető vissza, hogy a megtámadási jog alanya viselkedésével a vele szerződő félben azí a hitei keltette, hogy az ügylet érvényesen jött létre ; azt pedig, hogy a másik fél e hite alapján érdekpozicióját megváltoztatta, a jog megcáfolhatatlanul vélelmezi magának az ügyletkötésnek a ténye alapján. A megtámadás okai a megtámadásra jogosult fél ügyleti akaratának hiányai, tehát oly körülmények, melyek a másik fél előtt rendszerint rejtve maradnak, ez tehát méltán vehette alapul cselekvéseiben a másiknak vele szemben tanúsított külső magatartását. A magyar ptk. javaslata (bsz. 790. §) a német polgári törvénykönyv 144. §-a nyomán a formátlan megerősítésnek a megtámadhatóságot elenyésztető hatályt tulajdonít, sőt a javaslat 787. §-a még ennél is messzebb megy, midőn a megtámadás jogának gyakorlását egyenesen a másik fél értesítésétől teszi függővé. Ennek az értesítésnek az elmulasztását pedig oly utaló magatartásnák tekinti, mely a megtámadhatóságot már magában véve megszünteti. A francia jogban a megtámadhatóság álta1 L. Magánjogi Döntvénytár XVII. kötet 61. szám : Felperes, ki a perléssel másfél esztendeig késlekedett, ezáltal elvesztette a megtámadásra való jogát. Mjogi Dtár XI. íj. : Tévedés miatti megtámadás jogát nem érvényesítheti az, aki a másik fél szolgáltatását a bírói letétből felveszi. 22*