Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

JOGGYAKORLAI 287 értelmében felölel és kifejezésre juttat az minden olyan tevékenységet amelyet a tettesek abban a tudatban követnek el, hogy tettüknek csak az lehet az eredménye, hogy a gyanúsított ellen a hatóság büntető eljárást indít. A vádlott tisztában volt azzal, tudta azt, hogy vád tárgyává tett az a ténykedése, hogy Cs. az éppen ez ügyben nyomozó detektív figyelmét az általa előzetesen megnyert és kitanított Sz. J. és V. l.-ra, mint olyanokra irányította, akiktől a gyújtogatás tettesére vezető adatok lesznek megtudhatók, — az utóbb nevezett két vádlott pedig hamis vallomását a detektív előtt megtette — a sértett elleni bűnvádi eljárás megindítását fogja okvetetlenül maga után vonni. Így tehát ez a három vádlott e ténykedésükkel valójában nem tettek más, mint megvádolták K. I.-nét büntetendő cselekmény elkövetésével. És pedig megvádoltak azt hatóság előtt Igaz ugyan, hogy a detektív hatóság közege, de a hivatalból üldözendő bűncselekményt, ha nála feljelentették, a hatósági közeg jelenteni tartozik a hatóságnál. A három vádlott ezért a hamis vád bűntettét, mint a 70. § szerinti tettestársak követték el. (1927. II. 8. B. 128 1026.) A Btk. 254.. §-ában meghatározott cselekmény csupán akkor létesül, ha az abban meghatározott ténykedések valamelyikét a tettes, a családi állás megváltoztatására irányuló szándékkal és olyan módon követi el, amely a gyermek családi állapotának megváltozását maga után is vonhatja. Abban az esetben tehát, ha a gyermek valódi kiléte és származása az eset körülményeiből azonnal és kétségtelenül megállapítható, nem lehet szó arról, hogy a gyermek családi állása a Btk. 254. §-ában meghatározott cselekmények valamelyike által megváltozott. (Anya gyermekét a törvénytelen apa szállásán hagyta : két fokon elítéléssel szemben a K. felmentő ítéletet hozott. (1927. V. 11. B. 7019,1926.) 370. §. Orgazdaság elkövetése a lopott dolog elrejtésének eltűrésével. A vádlott a törvény nem tudását nem terjesztheti ki abban az irányban is, hogy a lopott ingónak a vádlott saját telkén való elhelyezését megengedhesse; mert a fel nem jelentés passzív magatartása más, mint a lopott dolgok megőrzésén való tudatos és cselekvő közreműködés, ami a vádbeli bűncselekmény törvényes tényálladékának egyéb elemei mellett az elkövetési cselekményt jelenti. (1927. V. 10. B. 2014/1926.) 350. §. A zsarolás miatt emelt vád elbírálásánál a K. mind határozottabban juttatja érvényre azt a felfogását, amely szerint nem lehet megállapítani a bűnösséget, ha a fenyegetést használó abban a tudatban és jóhiszemű feltevésben van, hogy a kilátásba helyezett cselekvéshez (bűnvádi feljelentés, ellenkezésnek erőszakkal való legyőzése) joga van. A felmentés indoka a 75. §-ban meghatározott tudatnak, mint tényelemnek hiánya. (1927. III. 1. B. 6664 1925., 1927. V. 10. B. 7826/192;. jp2. §. Vagyoni haszonszerzés célzatával elkövetett közokirathamisitás nem csupán akkor forog fenn, ha maga a készített vagy meghamisított közokirat a vagyoni haszon érvényesítésére alkalmas. Ellene mond e magyarázat helyességének maga a törvény szövege, amely ilyen megszorítást nem tartalmaz ; de ellentmond ennek az is, hogy e magyarázat elfogadása mellett egyenlő súlyú lenne a közokirathamisítás megítélése akkor is, ha a tettest a hamisításnál nem jogtalan vagyoni haszonszerzési célzat vezette, valamint akkor is, ha ez a célzat vezette ugyan, — mint a szóban levő eseteknél — de magában a vagyoni haszonnak tényleges megszerzése még további tevékenységet esetleg egy másik hamis közokirat megszerzését kívánná a tettestől, illetőleg bűntársától. Ellenkeznék ez a cselekménynek önhaszon leső, kapzsi, gyakran aljas vagyoni haszonra törekvő — nemtelen