Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

278 JOGGYAKORLAT. szerint pedig, ha a feltétel bekövetkeztét az a fél — akinek az javára szolgál — a szerződési hűség és bizalommal ellentétes cselekménnyel idézi elő, a feltétel be nem következettnek veendő. E szabály alkalmazhatóságát viszont nem gátolja az a körülmény, hogy a jelen esetben nem felperesnek, hanem néhai férjének cselekményéről van szó ; mert a kérdéses kikötés a 2. pont alattival létesített szolgálati szerződésnek és alkalmaztatási viszonynak függvénye és a felperes férje magatartásának jogszerű következményei természetszerűleg ő reá is kihatnak. Az alkalmaztatásnak hosszabb időre történt elvállalásával szemben pedig a másik fél teljes vétlensége mellett a szolgálati viszonynak minden, erőszakos és a szabad akaratelhatározásból eredő önkényes cselekmény — így öngyilkosság útján való megszakítása is a szerződéses hűséggel és bizalommal mindenesetre éles ellentétben áll.* (Kúria P. II. 5100/1926. S2., 1927 máj. 13.) A pén\bes\edő nem fontosabb teendővel megbízott alkalmazott. A felmondási határidő tartama tekintetében kizárólag a tényleg betöltött állás minősége vagyis az a döntő, hogy az alkalmazott ügyköre fontosabb teendőket foglalt-e magában. Ilyen fontosabb teendőkről pedig csak ott lehet szó, ahol az alkalmazottnak az átlagosat meghaladó iskolai előképzettséget vagy nagyobb gyakorlati tudást feltételező olyan hatásköre van, amely bizonyos önálló elhatározással és tevékenységgel van egybekötve svagy ahol bizonyos kezdeményező működésre is van alkalom. Annak az alkalmazottnak tevékenységében azonban, aki csak a neki kiadott számlák összegeinek egyszerű beszedésével és beszállításával van, mint pénzbeszedő, megbízva — az imént elsorolt ismérvek fel nem találhatók és ezt a küldöncszolgálathoz hasonló feladatot az a körülmény — hogy a beszedett összegekről és az e célból átvett számlákról időnként egy egész egyszerű összeállítást és elszámolást kell készíteni és benyújtani, még fontosabb üzleti teendővé nem avatja, annál kevésbbé, mert az e természetű jegyzékek készítése könyvvezetői tevékenységnek még egyáltalában nem minősíthető. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy a munkaadó az esetleges elszámolási hiányok biztosítására az alkalmazottól bizonyos összegű óvadékot vont be, mert ez csak a károsodás lehető elkerülését célozza és magát a munka természetét nem érinti. (Kúria P. II. 1132/1926. sz., 1927 máj. 12.) A\ alkalmi egyesülés valamennyi tagja perbevonásával ejthető meg a\ elszámolás. A közös ügyletek lebonyolítására alkotott alkalmi egyesülésnek a peres feleken kívül perben nem álló tagja is volt ennek a pervonása nélkül az elszámolás a perben meg nem ejthető. Ezzel szemben az az érvelés, hogy az alkalmi egyesülés tagjainak részesedési aránva meg lévén állapítva, bármely tag felléphet a maga hányada tekintetében a számadásra köteles tag ellen — azért nem áll meg, mert abban a kérdésben, hogy az elszámolás miként történjék, mi Írassék az egyes tagok javára vagy terhére, vagyis hogyan állapíttassák meg az egyes ügyleteknek a haszon részesedés alapjául szolgáló eredménye — az alkalmi egyesülés összes tagjai érdekeltek, tehát az elszámolás is csak az összes tagok bevonásával történhetik meg. (Kúria P. VII. 5433/1926. sz., 1927 ápr. 26.) * Nem véljük ezt elvi jelentőségű határozatnak, mert ilyen gyanánt felette rideg volna. Nyilván az befolyásolta a határozatot, hogy a szolgálat rövid tartamából — alig hét hónap — azt vélte a Kúria következtetni, hogy az öngyilkosság mintegy tudatában a prassente morbisnak kötötte a szerződést ; mely a nagy végkielégítést biztosítja az özvegynek.