Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - A szerzői jog, mint személyiségi jog

2$ 2 Dí ALMÁSI ANTAL. A SZERZŐI JOG, MINT SZEMÉLYISÉGI JOG. írta: Dr. ALMÁSI ANTAL. Jogi irodalmunk kiválóságai * már évtizedekkel előre jelezték, hogy a magyar magánjogban a szerzői jognak a személyiségi jogból kiinduló magyarázata a helyes. A gyakorlat is ezt az útmutatást követte. 1. A szerzői jog az általánosból forgalmi célra önállósult külön személyiségi jog. Az általános személyiségi jogtól való elválása külsőleg akként jut kifejezésre, hogy a szerzői jogról külön törvényünk, helyesebben külön törvényeink vannak: az 1884 : XVI. tc. helyébe lépett 1921 : LIV. tc, az ezt kiegészítő és ebben a joganyagban felette nagy jelentőségű nemzetközi szerződések és ezek között az első helyet elfoglaló az 1922 : XIII. tcikkbe foglalt berni egyezmény. Belsőleg a személyiségi jog és a szerkői jog kapcsolata is, azok differenciálódása is abban nyilvánul, hogy a szerzői jogot meghatározott jogi tény, valamely, a törvény védelmében részesülő szellemi mű alkotása és forgalomképes rögzítése az általános személyiségi jogból lefejti és ez^zel egy ütéssel keletkezteti is. 2. A folyamat, amellyel ez történik, ahhoz hasonló, amidőn a tulajdonos teljesebb és egyetemesebb tartalmú tulajdonjogából a maga számára, külsőleg is felismerhető jogi ténnyel a tulajdoni jelzálogjogot vagy a társasháztulajdont lefejti. Mit sem változtat e hasonlóságon, hogy a tulajdoni jelzálogjog csak átmeneti jelentőségű, a telekkönyvi hatósághoz való bejelentés és rangfenntartó feljegyzés útján (1925 : XV. tc 7. és 10. §-ai) keletkezik, hogy a társasháztulajdon korlátoltabb jogi intézményének a teljes egyéni tulajdontól való elválasztása erre irányuló megegyezés és szintén annak telekkönyvi bejegyeztetése útján történik (1924 : XII. tc. 2. §-a), holott ehhez hasonló bejelentések a szerzői jognak a személyiségi jogtól való lefejtéséhez ma már nem szükségesek. 3. A szerzői jogot az általános személyiségi jogból lefejtő jogi tényállás két elemből áll; a szellemi termék alkotásából és annak forgalomraképes rögzítéséből. Az alkotás az a szellemi tevékenység, amely a törvényes védelemre alkalmas művet léte* Kováts Gyula «Mi a jogunk és mi legyen törvényünk a\ irói és művészi munka védelmében* című cikksorozatában, úgyszintén «Az írói és művészi tulajdonjoga cím alatt önállóan is már 1879-ben megjelent munkájában, Magyary Géza a «Kiadói ügyletéről szóló (1895). monográfiájában és Nagy Ferenc Kereskedelmi Jogában.