Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga
SZEMLE. lehetne segíteni azon, hogy a hozzátartozók fedél alatt várhassák meg, míg átveszik tőlük az elemózsiát, úgy fedél alatt, hogy ne kelljen az elemózsiahozással palám et publice meggyónniok, hogy valakim, fiam, lányom, férjem, apám — van «odabenn.» Apró dolog, — egy porszem. Dc szívdolog ! Apró dolgokkal is nagyot segíthetünk apró emberek nagy bajain ! Mert ha elázik a napi elemózsia nagy baj ! És az is, ha ki kell állani a pellengére, hogy apam, férjem, lányom vagy —akár a szeretőm aznap élelmet kapjon. Bizonyosan nem szokott arra járni déltájt, pláne zuhogó esőben, a kir. ügyészség kitűnő elnöke. - Dr. Schuster Rudolf a szabadalmi felsőbíróság elnöke a Wiener Juristische Gesellschaft felkérésére e jogi egyesület f. é. február 23-i teljes ülésén a magyar magánjogi reformokról előadást tartott. Előadása főként a következő kérdésekkel foglalkozott: 1.) Oly elidegenítési ügylelek a mely ingatlanokra vonatkoznak csak akkor érvényes, ha a felek azt írásba foglalták, ezzel kapcsolatban ismertette és bírálta a 27. sz. polgári jogegységi döntvényt. 2.) A földbirtokreform magánjogi kihatásai, melyekre vonatkozólag a következő irányban fejtette ki nézeteit: a me^öga^d. ingatlanoknak jogügyleti átruházásához az e célra kijelölt hatóság részérőli jóváhagyás szükséges, ugyanígy haszonbérleteknél; az államot megillető elővásárlási jog; a visszavásárlási jog; a járadéklelek; családi tűzhely; és az oszthatatlan családibirtok. •}.) Az 1924. XII. t. c. a társas házak; 4.) Biztosítéki jelzálogjog részkötvényeknél. 5.) Az 1923. XXXVIII. t. c. amelyszerint jelzálogjog szerezhető meghatározott mennyiségű és minőségű gabonának vagy más termények, vagy aranynak pénzbeli vagyonértéke, sőt ilyen ingók természetben való szolgáltatása iránti követelés alapján. 6.) Az 1925. XV. t. c. a mezőgazd. hitelről, amíg az u. n. tulajdonjelzálogjogot hozta be jogrendszerünkbe. 7.) Az 1923. X. t. c. az állatforgalmi szavatosságról, összehasonlítva a külföldi törvényhozásokkal is. 8.) Az 1923. XXXIX. t. c. a késedelmes adós által fizetendő kártérítéséről; ezzel kapcsolatosan az egész kamatkérdés. 9.) Szolgálati szei^ődések; munkaügyi bíráskodás. 10.) Az 1926. XVI. t. c. a magánalkalmazottak nyugdíja felértékesítéséről és ezzel kapcsolatosan a magyar felértékelési jog vázlatos ismertetése. 11.) Az 192;. XXXV. t. c. a pengő pénzről. 12.) Az 1924. XIII. t. c. a vendégfogadósfelelősségéről a vendégek által behozott ingók megsérülése vagy elveszése esetén ; összehasonlítás a külföldi törvényhozásokkal. Ezzel kapcsolatosan a 21. sz. jogegységi határozat a kávéházak, fürdők stb. tulajdonosainak, illetve bérlőinek felelőssége. — Mint e felsorolásból látható Dr. Schuster Rudolf a magyar magánjog fejlődésének egész komplexumát tárta fel az osztrák jogászközönség előtt, mely a kiváló jogi szakférfiú érdekes előadását nagy örömmel és hálával fogadta. - A Magyar Jogászegylet f. évi március hó 26-án tartott teljes ülésén Dezső Gyula egyetemi magántanár tartott előadást a törvényes zálogjogról. Rámutatott a törvényes zálogjog és a megtartási jog közötti mélyreható Itülönbségekre ; majd meghatározását adva a tágabb és szűkebb értelemben vett törvényes zálogjognak, foglalkozott a törvényes zálogjogok keletkezésével. Ismertette a római jog chaotikus törvényes zálogjogi rendszerét, amely túlhajtásaival — a titkos generális zálogjogok tömegével — az egész római hiteléletet valósággal aláásta ; majd a törvényes zálogjognak az osztrák, német és württenbergi jogban előforduló eseteivel foglalkozott. Rátérve hazai jogunkra, érintette a törvényes zálogjognak azokat a sok irányban elágazó eseteit, amelyet legkülönbözőbb törvényeink létesítenek, és pedig úgy közigazgatási és pénzügyi, mint magánjogi és kereskedelmi jogi