Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga

JOGGYAKORLAT. 2X1 lősségét megalapozó hallgatólagos megállapodás lehetőségének figyelembe vétele némileg erőltetettnek látszik. 5. A művészi festmény eladójának szavatossága. A felperes képkereskedő festményt adott el a nem-szakember alperesnek. A vétel megkötésekor az eladó kijelentette, hogy a festmény Pissarótól származik, ami utóbb valótlannak bizonyult. A felperes által a vételár megfizetése iránt indított perben az alperes a vételár mérséklését követelte s a kép valódi értékének megfizetésére késznek nyilatkozott. A Reichsgericht. utalva arra a képkereskedelmi forgalomban uralkodó szokásra, hogy ily esetben csupán visszalépésnek van helye, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelen esetben a vételár aránylagos leszállítását a forgalmi tisztesség kizárja. (Juristische Wochenschrift, 1927 március 19.) Ennek a megnyugvással alig fogadható ítéletnek a kiindulásbeli tévedése az, hogy a kereskedelmi szokás normativitását félreismeri; túlbecsüli. Az jogot alkot, mint a vele élők gondolkozásában meglévő, cselekvéseit irányító tényező, de nem úgy, mint a törvény és éppenséggel nem úgy, mint a forgalmi tisztesség, mellyel a Reichsgericht felcseréli. III. Anglia és az Egyesült-Államok. r. A kormányzat elismerésének magánjogi hatása. Az angol bíróságok kimondották, hogy a cári kormány által angol területen elhelyezett okmánygyűjtemények felett való rendelkezés joga a szovjetkormányt, mint az orosz kormányhatalom jelenlegi tényleges gyakorlóját és a cári kormánynak Anglia által kifejezetten elismert jogutódját, megilleti. (The British Year Book of International Law, 1926. 221. old.) Az angol bíróságoknak ez az állásfoglalása a kontinensen is uralkodó nemzetközi jogi princípiumnak érdekes alkalmazását mutatja magánjogi igény felett folyó perben. Ez utóbbibna sem az utódlás legitim volta, hanem a nemzetközi elismerés adja meg az aaktorátust. 2. Tévedésből történt fizetés. Felperes londoni cég eladott a Pacát & Co. newyorki cégnek 750,000 frankot, mely 1925 december 51-én Brüszelben volt fizetendő a vevő itteni meghatalmazottjának, az alperesnek kezeihez. A felperes brüszeli megbízottja ki is fizette december 3 i-én ezt az összeget az alperesnek, ki azt a Pacát & Co.-tól kapott utasításhoz képest a Gyarmati Banknál, a Kínai bank számlájára befizette. Ezután kapta meg a felperes brüszeli megbízottja a felperes értesítését, hogy a Pacát & Co.-tól december 50-án érkezett kábeltávirat szerint az utóbbi fizetéseit beszüntette, a 750,000 frank tehát visszatartandó. A Kínai Bank, értesülve a Pacát & Co. ellen rövidesen megnyitott csődről, a 750,000 frankot visszafizettette az alperes számlájára. Az alperes megtagadta az összegnek a felperes részére való kifizetését. A bíróság marasztalta azon az alapon, hogy a fizetés tévedésből történt. (Harward Law Review, 1926 decemberi szám.) 3. Bünsegély gondatlanságból elkövetett cselekményhez. A hajóskapitány gondatlansága folytán a hajón robbanás történt, melynek következtében egy utas életét vesztette. Büntető eljárás indult a kapitány s a hajósszemélyzetnek bizonyos Kelley nevű tagja ellen, ki a vád szerint a bűncselekmény elkövetéséhez «előzetes segélyt» nyújtott. A bíróság azon az alapon mondta ki bűnösnek Kelleyt, hogy az ő inkriminált cselekményei és mulasztásai magukban véve szándékosak voltak, ezekért pedig akkor is büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha az a bűncselekmény, melynek elkövetésénél segédkezett, gondatlanságból elkövetettnek minősül. (Harward Law Review, 1926 decemberi szám.) Közli: Dr. Fürst László.