Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 4-5. szám
i76 BÍRÓI GYAKORLAT. másnak találta és az összetéveszthetőséget a bírói gyakorlat értelmében megállapította mindazon esetekben, midőn az egymással szemben álló cégek szövegének akár vezérszavai, akár jelzőszavai teljesen azonosak. (K. IV. 51525/1922. K. J. 142.) Ez a szigorú felfogás természetesen csakis az azonos üzíetkörű cégekre nyerhet alkalmazást. A főnök és alkalmazott jogviszonyában az újabb határozatok különösen a munkakör és munkaidő szerepével foglalkoznak;* itt a Kúria újabban, eltérőleg az eddigi gyakorlattól, megengedi, hogy a főnök az eredeti szolgálati szerződés rendelkezéseit és a beosztást is módosítsa. A jelenlegi gazdasági viszonyok között, midőn az üzemek redukciója és koncentrációja napirenden van, ez még elfogadhatónak minősíthető. Nem szabad azonban ennek oly méreteket ölteni, hogy jogos ok nélkül az alkalmazott lényeges érdekét vagy önérzetét sértse. Ezért helyesen mondja ki a Kúria, hogy a munkaadónak az az eljárása, mely az alkalmazott helyzetét abban a vállalatban, melynek vezetésére volt hivatva, lehetetlenné teszi és oda törekszik, hogy az önérzetében sértett alkalmazott állását rögtön elhagyja, az ok nélküli felmondással egy jelentőségű. (K. II. 7027/1925. Hdt, 49.) A felmondási idő az 1910/1920. M. E. rendelet szerint három, illetőleg hat hó, a magasabb képzettségű, önálló rendelkezési joggal felruházott alkalmazottakra azonban ez az intézkedés nem vonatkozik és azoknak a Kúria a szolgálat tartamára tekintet nélkül egy évi felmondási időt állapított meg. (K. II.' 65 38/1925. K. J. 1902.) Az aligazgatói cím azonban egymagában ezt az önálló rendelkezést nem igazolja, s így a fellebbezési bíróság az aligazgatói címmel alkalmazott osztályvezetőt nem tekintette ily hatáskörrel felruházott tisztviselőnek. (K. II. 2157 1926. K. J. 143.) Sőt művezető és ellenőrző építésznek is csak háromhavi felmondást ítélt meg. (K. II. 4301/1925. Hdt. 63.) Az alkalmazottak nyugdíjára, illetőleg annak valorizálásánál az 1926 : XXVI. t. c-ben megállapított arányszám irányadó. Ezt az arányszámot a törvény értelmében az alkalmazottak 10%-a a Kúrián szervezett szakbíróság előtt megtámadhatja. Ez a bíróság működését csak 1927 elején kezdte meg, úgy, hogy az új törvény alapján keletkezett gyakorlatról még nem számolhatunk be ; viszont a régi jogállapot alapján keletkezett valorizációs döntések a jövő szempontjából immár tárgytalanokká váltak. Az új törvény alapján megállapított arányszám azonban az életbelépése előtt egy évnél régeb* Dr. König Endre cikkét a Kereskedelmi Jo£-ban 102. I. «A munkakör és munkaidő szerepe a szolgálati jogban.»