Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

'74 BÍRÓI GYAKORLAT. nem érintheti. Kissé mereven formulázza a Kúria azt a tételt, hogy meghiúsult feltételezés esetében a végrendelet hatálybanmaradásához annak kifejezett fenntartása szükséges. Az helyeslendő, hogy a vissza nem vonás magában véve még nem alap a megtámadható végakarat fenntartására, de kifejezett megerősítés nem lesz szükséges, ha más körülmények miatt fel kell tenni, hogy a végrendelkező szándékosan nem változtatott végrendeletén, vagyis hogy intézkedését a meghiúsult feltételezés ellenére is megtette volna. 25. Az utóörökösncvc-ésrc is áll az a tétel, hogy ha az örökhagyó törvényes leszármazóját részesítette és ez az öröklésből kiesik: a részesítés a kiesett leszármazó ivadékait illeti meg. {Ptk. tvjav. 1607., v. ö. MD. II. 51.; IV. 95.; X. 99., 135. 208.; XII. 168., 169.; XVII. 59.) E szerint, ha az örökhagyó fiát utóörökösnek rendelte és ez az előörökös előtt meghal: az ő ivadékai lépnek helyébe utóörökösül. Ez idáig rendben van. Adott esetben azonban (P. I. 6027,2:;. MD. JI.) a kinevezett utóörökös az örökségről még az előörökös életében — ivadékára is kihatóan - lemondott. A Kúria ezzel szemben úgy találta, hogy a törvényileg helyettesített utóörökösök nem a kiesett utóörökös jogán lépnek be a részesítésbe, hanem önálló jogon és így az ő jogelődjük lemondása reájuk nincsen kihatással. A Kúria ezzel, azt hiszem, túllőtt a «törvényi helyettesítési) célján. A ptk. tvjav. szerint a kieső leszármazónak az ivadéki csak annyiban lépnének a megüresedett részesítésbe, «amennyiben az örökhagyó (t. i. a végrendelkező) után való törvényes öröklés esetében is a részesített helyébe lépnének». Már most az az unoka, akire kiható hatálylyal a fiú az apja utáni öröklésről lemondott, a nagyapa utáni; törvényes öröklés esetében semmiesetre sem lépne a kieső törzselőd helyébe. Teljesen fonák eredmény volna, hogy ha pl. az előörökös a kinevezett utóörökössel az utóörökségi teher megváltása tárgyában megegyezett és az utóörökösi várományost kielégítette (amire feltétlenül joga van: H T. ^84.): a kielégített utóörökös ivadékai utóbb mégis saját jogukon igényelhetnék az utóörökséget. Már pedig a Kúria tétele következetesen idevezet. A kijelentést tehát elvi jelentőségűnek nem tekinthetjük.