Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 17. Helyesen mondta ki a Kúria, hogy az írásban kötött, de a kiskorúra nem kötelező ingatlan adás-vételt a teljeskorúvá lett fél újabb okiratbafoglalás nélkül, vagyis alakszerűtlen nyilatkozattal is helybenhagyhatja. (P. VI. 4944/2*$. MD. 67.) Ez eset alkalmával a Kúria kifejezetten magáévá teszi a ptk. tvjav. 784. §-ának azt a szabályát, hogy ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymással szemben akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. Ez a magában véve helyes tétel azonban, úgy látom nem illik rá a konkrét esetre, amelyben t. i. nem semmis, hanem kiskorú részéről kötött, vagyis függő hatályú szerződésről van szó. Az ilyen függő hatályú szerződés utólagos megerősítése pedig nem csupán az id. 784. §-ban említett kötelmi visszahatás erejével hat, hanem egyenesen dologi hatállyal hat vissza a szerződés eredeti megkötésének idejére, azori módon, miként általában a törvényes képviselő jóváhagyása. (Ptk. tvjav. 723. §. IV. és 739. §. III.) Találóan emeli ki a Kúria a helybenhagyás alakszerűtlen voltát (v. ö. ptk. tvjav. 790. § II.) az ingatlan adás-vételre vonatkozóan is, amely tétel (egy korábbi ellenkező határozat, MD. XIV. 69., kivételével) a Kúria gyakorlatában immár állandósult. (MD. XV. XVI. 67., XVII. 45.) 18. Az akarathiányok tanában a bírói gyakorlat egyre inkább magáévá teszi a ptk. tvjav. formulázásait. így újabban is kijelenti a Kúria, hogy harmadik személy részéről gyakorolt jogellenes fenyegetés alapján is megtámadható a szerződés, ha a másik szerződő' fél a fenyegetésről tudott. (P. III. 651 1/25. MD. 103., v. ö. MD. XV. 57., úgymint ptk. tvjav. 780. § II.) 19. A kártérítés köréből kiemelhetjük a kárenyhítés és kármegosztás tételeinek szabatosítását. így pl., hogy a kárenyhítés vétlen elmulasztása nem esik a kárvallott terhére ( P. VI. 355/25. MD. 11.); hogy az, aki jogellenesen )ár el, nem hivatkozhatik arra, hogy a másik fél kellő gondosság mellett a jogellenes cselekményt megakadályozhatta volna (P. VI. 4334/25. MD. 19.) és hogy bűncselekményből származó kártérítési kötelezettség esetén kármegosztásnak nincsen helye. (P. VI. 1058/25. MD. 35.) 20. A kamaikorláto^ás komolyba vétele is visszatérést mutat a normális gazdasági és jogi viszonyokhoz. így a Kúria hangsúlyozva az 1877 : VIII. tc.-nek élő törvény voltát, megszüntette a kielégítési végrehajtást, mert azt olyan közjegyzői okirat alapján rendelték el, amelyben 8%-nál magasabb kamat volt kikötve, s amely ennek folytán egész terjedelmében elvesztette közokirati jellegét. (P. V. 355/26. MD. 75.)