Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám

ELNÖKI MEGNYITÓK. 7 deinknek. És ebben a tekintetben az ítélőtáblák elnökeire nagy hivatás hárul, amennyiben a kezdő állásokra való kinevezés az ítélőtáblák elnökeit illeti meg. Ez az ítélőtábla elnökének egyik legnemesebb, legfontosabb hivatása. Mert a jövő bírói generáció színvonala attól függ, hogy az ítélőtáblák elnökei ezt a kötelességüket mikép gyakorolják. Ma megvan könnyítve; ennek a kötelességnek a teljesítése azáltal, hogy a jelentkezők száma igen nagy. Ennek a jelenségnek egyik indoka a nehéz elhelyezkedés. Tudjuk jól, hogy a fiatal ember diplomával a kezében nem jut álláshoz és sok esetben társadalmi állásának, műveltségi fokának egyáltalában meg nem felelő munkát vállal, csak azért, hogy némi nagyon szomorú, nagyon száraz és nagyon keserű kenyérhez jusson. A magyar középosztálynak ez a nehéz helyzete vonja maga után azt, hogy a fiatalság minden elhelyezkedési lehetőséget felhasznál. Azonban annak, hogy a bírói pályát erősen keresi a fiatal nemzedék van egy más megnyugtató oka is. Ugyanis ma a kezdőállás nem az az alárendelt szerény hivatal, ami volt hajdan. Hajdan a joggyakornok rangosztályon kívül volt. A fiatalember több évi joggyakornoki szolgálat után lett kinevezve aljegyzővé s így került a Xl-ik rangosztályba. Ismét hosszabb szolgálat után lett kinevezve jegyzővé s így került X-ik rangosztályba. Ma a joggyakornok van a X-ik rangosztályban. A kezdő állás tehát rangjára és javadalmazására nézve az, amit hajdan a fiatal ember csak több évi szolgálat után érhetett el. A mindezek folyómányakép előálló tömeges jelentkezést az ítélőtáblák elnökei a jogszolgáltatás érdekében kihasználhatják annyiban, hogy szigorúbb szelekciót gyakorolnak. Mi alapon történjék a szelekció ? A tapasztalat arról győzött meg, hogy addig amíg bőven van olyan jelentkező, aki teljes kvalifikációval bír, aki tehát a jogtudori oklevélnek birtokában van : addig ne neveztessék joggyakornokká olyan, aki ezzel a kvalifikációval nem bír. Ezt követeli az igazságosság szempontja. Az ellenkező eljárás méltán ébreszti a mellőzöttekben a legnagyobb elkeseredés érzését. De ezt követeli a jogszolgáltatás érdeke is. Mert, ha teljes kvalifikációval nem bíró jelentkező neveztetik ki joggyakornokká, az záros határidő alatt köteles szigorlatait letenni. A szigorlatokra való készülés tehát elvonja a gyakorlati kiképzés megszerzésétől — éppen akkor — amikor amúgy is a kezdet nehézségével küzd és így egészen hivatásának kell hogy éljen. És van még egy szempont, mely erre az álláspontra vezet. Az imént kifejtettem ugyanis, hogy a mai joggyakornoki állás megfelel a hajdani jegyzői állásnak. Jegyzővé pedig nem is olyan régen, csak az volt kinevezhető, aki a bírói vizsgát sikerrel letette vagy ügyvédi diplomával bírt. Ilyen körülmények között tehát a joggyakornoktól teljes joggal meglehet követelni, hogy a jogtudon diplomának birtokában legyen. Az e minősítéssel rendelkező jelöltek között is lehet szigorú szelekciót gyakorolni. És ennél a szelekciónál elsősorban irányadó szempont a végzett tanulmányok mikéntje.