Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog
IRODALOM. '49 könnyű feladatát. A hiteljogi gyakorlatot dr. Varannai István foglalja össze a tételes jog adta rendszerben. Dr, Takács György és dr. Ballá Ignác : Adóvégrehajtás elleni igényiét. (Budapest 1927. Tisza testvérek kiadása;. Adók, illetékek és egyéb köztartozások miatt vezetett végrehajtás esetén van-e helye igénylési eljárásnak, s ha igen, mikor, hogyan.- — gyakran merül fel ez a kérdés a praxis során és mint általában az újabb pénzügyi jogi kérdésekben, a törvények és rendeletek tengerében itt is nehéz a tájékozódás. Ariadné fonalát adja meg ez a kis, könnyen kezelhető és világosan megírt könyvecske, amely rendszeresen összegyűjtött és elmélettel kellően megalapozott tételes anyag mellett, számos példával hozza közelebb hozzánk az anyagot. Kiindul (I. Cím) általában az igénykereset magyarázatából, majd megadván a köztartozások fogalmát (II. Cím), gyakorlati példákon demonstrálja, mikor nincs helye az elvi tétel alapján az igénypernek, s ezzel szemben (III. Cím) megvilágítja, hogy kivéielesen mikor indíthatók meg mégis az igényperek. A IV. Címben ismerteti az igénylési eljárást, míg a «Függelék* leközli a megfelelő tételes anyagot egész terjedelemben és a megfelelő iratmintákat. A füzet használhatóságát fokozza az elején levő tartalomjegyzék és a végén található bőséges tárgymutató. nAbhandlungen aus dem jurisiisch-medi^inischen Gren%gebiete» címén a bécsi egyetem három docense — vegyesen jogász és orvos — a két tudomány közös határterületén mozgó tanulmánysorozatot indított meg. (HölderPichler-Tempoky A.-G. kiadónál, Wien.) Ezúttal a három első füzet fekszik előttünk. Úgy látjuk, érdekes fejtegetések, amelyeknek orvosi részeivel is érdemes a jogásznak foglalkoznia. Nemcsak mert a jogász nil humani a se alienum putat, s mert méltó dolog tudni, milyen alapzatokra van a jog ráépítve. Hanem azért is, mivel a mai állami-társadalmi rendszerben ugyan a jog van felül, jogászok ítélkeznek orvosok felett s nem viszont, — de a jognak és jogászságnak felülmaradása szükségeli a többi magasrangú szellemi munkairányok anyagában való tájékozódásunkat. Egyedül ez vívhatja ki az egyéb «akadémikus» rétegekben a jurista számára íaz annyiszor tapasztalható értetlen idegenkedés helyében) a kellő tiszteletet. Kell ez a szellemiekben tájékozódás csakúgy, mint a gazdasági élet tanulmányozása — a hírhedett jogászi 0 Weltfremdheiu leküzdésére is. Kézenfekvő dolog egyébként az, hogy míg a gazdasági ismeretek a civiljogászhoz fekszenek közelebb : az orvostudomány inkább a kriminalistát fogja segíteni, bár ezek az összefüggések sem jelentenek kategorikus elhatárolásokat : 1. Dr. L. Allmann (törvényszéki elnök) : Die Fruchtabtreibung. (39. 1.) Jellemző kortünet, hogy a sorozat első témája a magzatelhajtás kérdése. Szerző de lege ferenda vizsgálódik, de nem távozik túlmessze a lex lata eszmekörétől. Nem tartozik a téma radikálisai közé, akik a magzatelhajtás büntetlenné-tételét követelik. Mégis a fennálló büntetési tételek lényeges enyhítését javalja (ami Btk.-nk erészben már enyhébb a külföldi kódexeknél]: megengedettnek tartja az orvosi szempontból elkövetést nemcsak az anya életének, de egészségének megóvására is, és e beavatkozási jog törvényi precizirozását sürgeti; ebben diskutábilisnak mondja az eugenika érdekében eszközölt magzatelhajtást, sőt a beteg ivadékkal fenyegető egyének sterilizálását is (ami némely amerikai államban már létezik) ; de elveti a eszociális indikációt», vagyis a normálesetnek a társadalmi tekintetekből és anyagi megfontolásokból való magzatelhajtásnak megengedését. Nagyjából tehát a fennálló jog vonalán marad. Nem érezzük ki Altmannak a szokott fogalmi