Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

146 IRODALOM. tett volna a Pénzintézeti Központra vonatkozó joganyagot; legalább is az 1920: XXXVII. tc. u. és iC). ^-ait a pénzintézetek felszámolásáról; fióktelepeik alakításáról, székhelyáthelyezéséről és alaptőkefelemeléséről, valamint a pénzintézetek önkéntes felszámolásáról intézkedő 919 1917. sz. rendeletet, mivel kivételt képeznek a K. T. 174. §-ával szemben. Ezen rendelet JI. és a kényszerfelszámolási rendelet 17. §§-ai az üzletátruházási törvénnyel kapcsolatban számíthatnak megemlítésre. A hadseregszállítási törvény kereskedelmi jogi rendelkezéseinek hatálya nem csupán háború esetére szól, ezért felvehetők lennének. A Polgári Jogi Határozatok Tárába felvett határozatokat a jövő kiadásnál célszerű lesz külön kiemelni. A mű esetleges újabb kiadásánál megfontolás tárgyává teendő, nem volna-e helyesebb két kötetre felosztani olyannyira gazdag a kötet tartalma. Akkor azután törvényhelyforrásmutató is csatolható lesz. A könyvhöz dr. Bo\óky Gé\a, a pécsi egyetem tanára írt előszót, amelyben a K. T. jelentőségét, történetét és a reformjára vonatkozó terveket méltatja. Dr. Vági Jó\sef. Dr. Blau György: Valorizációs joggyakorlatunk ip2j-ig. (Budapest. 1927. 64. o.) Az új «Blau» ismét átfogó képet nyújt a valorizáció tekintetében arról, hogy mi a jog. Az előbbi évekhez képest jelentékenyen nagyobb anyag állván rendelkezésére, fokozott súlyt helyez annak gondos rendszerezésére. Vezérszempont most is a gyakorlat hű ismertetése, ami a rövid, de találó kommentárok és a nüanszokig lehatoló rendszerezés által az elmélet emberének is élvezetes olvasmány. Különösen az ú. n. utólagos valorizálásról szóló fejezetet emeljük ki e tekintetben. A fennálló helyzetet ismerteti, de azért mindig egy-egy pillantást vet arra a folyamatra, amely annak kialakulására vezetett. Erzi (— ha mondja is, hogy : «Mi csak írunk, azok [a bíróságok] döntenek* —), hogy milyen nagy része volt ebben a lefolyt irodalmi küzdelemnek. Nehéz harc volt és sok áldozatba került, míg legalább részben joggá lett az, aminek megvalósítását a valorizációs tábor célul tűzte ki s ebben a füzetében a küzdelemnek egyik legbuzgóbb harcosa már némi megelégedettséggel tekint vissza az elért eredményekre. A törvényhozó mulasztását, amellyel az élet legégetőbb problémáit megoldatlanul hagyta, a bíróságok természetesen csak részben tudták és tudják pótolni. A főproblémát, a jelzálogos követelések valorizációját, a bírói gyakorlattól alig is várhatjuk, de nem is vennők szívesen. Ezt a kérdést, meggyőződésünk szerint, csak a törvényhozó rendezheti. .Addig is, míg ily törvényhozási alkotás kialakul, ama valorizációs joga túlnyomó részben mindenesetre a bírói gyakorlat anyagában jelenik meg s ebben a komplikált joganyagban — mint az előző években, úgy most is — kitűnő kalauz a Blau György könyve. (F. B.) Dr. Munkácsi Ernő: Fejesetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. (Dr. Gábor Gyula előszavával. A pesti izr. hitközség kiadása, 1926—64 1.) Szerző ügyésze a pesti izr. hitközségnek s így kitűnő ismerője a felekezet kérdéseire vonatkozó különleges joganyagnak, amely részben régi kormányilag jóváhagyott szabályzatokból meríthető, részben a kir. bíróságok gyakorlatában él. Jelen publikációja előfutárja akar lenni egy az izraelita felekezet köz- és közigazgatási jogáról tervezett összefoglaló munkának (12. 1.), és egymással szorosabb összefüggésben nem álló egyes kérdéseket tárgyal. Több pont a hitközségek és tagjaik, alkalmazottaik közt felmerült jogvita-típusokat tárgyal. (II. Templomi tulajdonülések. A kir. bíróságok elutasítják a zsidóságból kitértek azon igényét, hogy templomüléseikkel vagyonilag továbbra is rendelkezhessenek. III. Községkerületi bíróságok. A kir. bíróságok elismerik ezeknek a rendes perutat kizáró