Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

AZ ÚJABB MUNKAÜGYI TÖRVÉNYHOZÁS ÉS A MAGÁNJOG. I2C Túlnyomóan közigazgatási rendszabályokat foglalnak magukban s a munkaszerződésre csak elenyészően kevés súlyt fektetnek a békeszerződésekben (trianoni szerz. XIII. rész) felállított nemzetközi munkaügyi szervezetnek 1919 óta Washingtonban. Génuában, Genfben stb. tartott konferenciáin elfogadott és az egyes államok törvényhozásai elé terjesztett ajánlások és egyezménytervezetek. Az úgynevezett tarifaszerződések, melyek a munkaadók és a munkavállalók jogviszonyának legfontosabb oldalait kollektíve szabályozzák, a ma már túlnyomó felfogás szerint az egyes munkaadókra és munkavállalókra akkor is kötelezők, ha nem állanak külön szerződésben egymással: ha pedig van köztük szerződés, ez utóbbi annyiban, amennyiben a tarifaszerződéssel ellentétes, figyelmen kívül marad. A nyugat államaiban évről-évre növekszik a munkaadók s még inkább a munkavállalók szervezeteinek jogi jelentősége. Hogy ennek a folyamatnak csupán egyik legújabb, igen jelentős etappját említsük, a Német Birodalomban 1926 december 23-án kihirdetett, a munkaügyi bíráskodást egészen új alapokra fektető törvény, ezeknek a szervezeteknek még a munkaügyek bírósági tárgyalásain elnöklő hivatásos bírák kinevezésébe is beleszólást biztosít (nem is szólva arról, hogy e bíróságok ülnök-tagjai kizárólag a a szervezetek által előterjesztett lajstromokon szereplők sorából kerülnek ki.) Ennek a nagy befolyásnak megfelelően növekszik az ily szervezetek felelőssége tagjaikért, amit & német bírói gyakorlat különösen sztrájkok esetén — mind sűrűbben juttat kifejezésre. így többek közt az erfurti Landesgericht: «Aus dem Tarifvertrag .... folgt für die Partéién .... die Verpflichtung des Verbandes, einen organisierten Arbeitskampf . . . zu unterlassen. Gegen diese FriedenspfHcht habén die beklagten Verbánde in gröblichster Weise verstossen. . . . Sie sind daher auf Grund der Vertragsverletzung zum Ersatz des daraus entstandenen Schadens verpflichtet, und zwar auch des Schadens, der den einzelnen Arbeilgebern entstandén ist». Azwickaui Landesgericht: >• Arbeitnehmerverbánde haften für den Schaden, der dadurch entsteht, dass auf ihre Aufforderung trotz Bestehens eines für verbindlich erklárten Schiedspruchs gestreikt wirds. A bírói gyakorlat a munkásszervezetek vezetői által elkövetett tilos cselekmények és szerződésszegések elbírálásánál figyelembe veszi, hogy az illetők a maguk vagy a szervezet nevében jártak-e el. Erre vonatkozó határozatokat (és az itt idézett két ítéletet közöl a Juristische Wochenschrift 1927 január 22. száma. (246—308. o.) A fejlődésnek ez utóbbi iránya mellett nyilatkozott meg a tavalyi német jogászgyűlés hangulata is, bár formális határozathozatalra ebben a kérdésben nem került sor. A fejlődésnek ez a szélső kollektivizmus felé csapó iránya idézte elő, hogy az egyes felek ügyleti tényei háttérbe szorultak a munkaviszony jogi következményeinek megállapításánál s helyükbe léptek a kollektív megállapodások. Ezek pedig igen sokszor az alkalmaztatás és a munkavállalók szervezetéhez tartozás tényei alapján * biztosították az egyes munkavállaló számára azokat a jogokat, melyektt a munkaszerződés most már csak papíron tudott megadni. A most csak legkiemelkedőbb mozzanataiban vázolt fejlődés átalakíthatta a gazdasági élet képét, megváltoztathatta a magánjogi szabályozás eddigi tartalmát, közjogi jellegű jogokat és kötelezettségeket is kapcsolhatott a munkaviszonyhoz, de nem érinthette a munkaviszony magánjogi fogalmát. Nem tehette azt, ami ebben a fogalomban idáig magánjogi volt, közjogivá, nem léptethetett az individualisztikus munkaviszony hehebe kollektivisztikusat. Nem pedig azért, mert a magánjog fogalma és határai