Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Eventuális kereseti kérelem

EVENTUÁLIS KERESETI KÉRELEM. I 2 I mizatos. vagylagos és pótlólagos kereseti kérelmek Am azoktól mégis különböznek, mert azok előterjesztése esetén mindkél kérelemben kéri elmarasztalni a felperes az alperest és pedig, ha kumulative kettős a kérelme keresethalmazat Pp. 132. §.): mindkettőben együttesen, minden korlátozás nélkül, ha vagylagosan • alternatíve) kettős a kereseti kérelem : mindkettőben azzal a hallgatólagos hozzáadással Vhajtv. 2i<; §), hogy egyik marasztalás lesz csak teljesítendő, és pedig az, amelyet a teljesítési határidőben a marasztalt fél, azután a felperes választ, végül ha pótlólagosan kettős ; szubszidiárius a kereseti kérelem: mindkettőben, mégis azzal, hogy az első helyen megjelölt marasztalás teljesítendő és csak ha ez bármely oknál fogva végrehajthatatlanná válik, szorgalmazhatja felperes a másikat Vhajtv. 217. §). Ezekkel szemben a példabeli esetekben nem mindkét kérelem megítélését kéri felperes, hanem csak egyét, és pedig elsősorban az elsőét és csak ha az bármely oknál fogva megítélhető nem volna, a másodikét. A két marasztalási kérelem az egyikre nem a peres felek akarata, választási hatalma szerint és nem is a végrehajtási eljárás eredményétől hanem a megítélés jogi lehetőségétől, vagyis attól függően koncentrálódik, hogy a jogi helyzet szerint lehet-e az első helyen álló kereseti kérelmet megítélni vagy sem. A példabeli esetekben a két petitum tehát nem kumulative, nem alternative és nem is szubszidiáriusan van egymás mellett, hanem dizjunktive, vagyis egymást kizáróan : miért is a példabeli kettős kereseti kérelemalakzatot dizjunktive kettős, vagy röviden csak dizjunktiv, kizáró petitumnak nevezném ; közülük az első helyen álló az elsődleges, a második helyen álló a másodlagos, esetlege;, eventualis kereseti kérelem. III. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy de lege lata lehetséges-e ily természetű kereseti kérelmet előterjeszteni, kétségtelen, hogy a Pp a kizárólagosan kettős (esetleges eventualis) kereseti kérelmi alakzatot kifejezetten nem említi. Sem meg nem engedi, sem nem tiltja. Üres szkolaszticizmus volna azonban ebből a hallgatásból akár a jelzett kereseti kérelemalakzat alkalmazhatósága mellett, akár az ellen érvet meríteni. Hiszen, hogy mást ne mondjunk, nem említi Pp -ünk a vagylagos és pótlólagos kereseti kérelmeket sem és olyanok előterjesztése mégis lehetséges. Ha tehát azt akarjuk eldönteni, lehetséges e dizjunktive kettős kérelmet, vagyis az elsődleges kérelemmel együtt másodlagos, eventuális kereseti petitumot is előterjeszteni, egész más úton kell a megoldást keresni. És pedig aj először is azt kell vizsgálni, vájjon tételes perjogunknak egy elvi érdekű és pedig egészen alapvető szabályához viszonyítva megáll-e a tárgyalt petitumalakzat, bj másodszor pedig azt, vájjon niries-e tételes perjogunknak oly pozitív rendelkezése, amely alkalmazhatóságát mégis kizárja r Ad aj A célzott elvi szabály a következő: A kereseti petitimukat elsősorban szükségszerűen a jogosult anyagi joghelyzete irányítja. Így pld. szükségszerűen adja a perjog az alternatív marasztalási kérelmet akkor, amikor a megbízó lép fel bizományosa ellen, mert az anyagi jog tanítása szerint a megbízó vagylagosan kérheti csak a bizományba adott dolgot és annak egyenértékét bizományosától. Továbbvizsgálva, azonban azt látjuk, hogy a perrend helyt adott oly petitumalakzatoknak is. amelyeket nem szükségszerűen diktált a jogosult anyagi joghelyzete, hanem a célszerűségi szempont indokolt. Ez a szempont vezetett pld. a halmazatom petitumra, mert célszerűnek bizonyult megengedni, hogy felpes alperes ellen egy keresetlevélben több kereseti kérelmet terjeszthessen elő. A célszerűség szempontja vezette perrendtartásunkat az új kereseti petitum I Pp. 189. §)