Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A részvénytársaságok alapítása és a Kunz-féle törvénytervezet

A R.-TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA ÉS A KUNZ-F. TÖRVÉNYTERVEZET. IOI A 20. § értelmében az évi tiszta nyereség meghatározott része, amelyet valaki nem részvénybirtoka alapján és arányában kap fkülön elöny». Ha a külön előnyről kiderül annak folytán, hogy a vállalkozás beválik, hogy túl magas, az igazgatóság vagy a részvényesek 720-a a mérséklését kérheti. Gondolatmenetemnek az az eredménye, hogy a T. szerint az új részvénytársaság csak akkor és olyan feltételek mellett szerezhet meg apportképpen, vagy különösen készpénzért forgalomképes jogokat, üzleteket, szabadalmakat, képviseleti jogokat stb. ha az csak neki jó, ha az kizárólag az alakuló társaságra előnyös. Az ilyen üzletekhez a gyámolító államhatalomnak kell majd az üzletkötő másik felet meggyámoltalanítania és szállítania ! 5. Különös előnyök korlátozása. A T. szerint a különös előnyök nem állhatnak másból, mint nyereségrészesedésből. A T. lehetetlenné teszi azt, hogy az alakuló társaság mindazoknak, akik a társaság útján megvalósítani kívánt gazdasági célt elősegítik, közreműködésükkel megvalósítását lehetségessé teszik, mást adjon, mint nyereségrészesedést. A Reichsgericht egy ügyben kimondotta, hogy az is különös előny a szó technikai értelmében, ami egyúttal a társaságnak is előnyös. E fogalommeghatározás alapján és a T. 20 §-a értelmében lehetetlen volna a társaságnak az alakulás folyamán olyan szerződéseket kötni, amelyek a társaság gazdasági céljainak megvalósításához szükséges különös előnyöket nyújtanak, amelyek ellenében a másik szerződést Kötő fél nem nyereségrészesedésre, hanem egyéb különös előnyökre tart igényt. Gyakori és szokásos annak kikötése, hogy valamely alapító a társaság telepére bármikor beléphet, gyakori a társaság részéről teljesítendő természetbeli szolgáltatásoknak, vagy a másik szerződő fél javára bizonyos visszavásárlási jogoknak a kikötése. Szokásos megállapodás az is. hogy a társaság bizonyos árut csak egy meghatározott részvényesnél vásárolhat, hogy bizonyos cikkek, félgyártmányok előállítását átengedi egy részvényednek, mindennaposak a versenytilalmi megállapodások, amelyek értelmében valamelyik alapító kiköti, hogy a társaság bizonyos cikkeket nem gyárthat. Mindez a T. szerint tilos volna. A sok tilalomnak eredménye, hogy ugyanilyen sok esetben a T. a gazdasági és üzleti élet fejlődését teszi lehetetlenné, vagyis kitaszítaná az ilyen vállalkozásokat Magyarország területéről. De teljesen lehetetlenné teszi végül a különös előnyt involváló megállapodások megkötését a 20. § 3. bekezdése, amely szerint, ha a részesedő jog túlmagasnak mutatkozik, mérséklésének helye van. Vájjon kinek a szemében kell hogy túlmagasnak mutatkozzék ? 4. A szimultán és sukcessziv alapítás meghonosítása. Helyesnek tartjuk a T-nek idevonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek a részvénytársaság alapításának számtalan formalitását enyhítik arra az esetre, ha az alapítók az összes részvényeket átveszik. Lényegben azonban szimultán alapításnál sem ad sok kedvezményt a T., mert az alaptőke biztosítása.