Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Bírói szervezetünk állapota és reformkérdései. 1901-1925

ól Df TÉRFY GYULA liók felett, bizonyos megkülönböztetést érdemel még az állami tisztviselők között is». Ez a törvény a bírák, különösen az alsóbírák illetményviszonyait jelentékenyen megjavította, biztosította a kormányhatalomtól független automatikus előlépést, a bírák részére a régi fizetési osztályoknál jobban javadalmazott külön fizetési csoportokat állított fel. Nemcsak átmeneti javulást hozott ez a törvény, hanem a későbbi fizetésemelések esetére is kedvezőbb elbánást biztosított, amennyiben az igazságügyminiszterek, ragaszkodva a státustörvénynek, mint a bírói szervezet és így az alkotmány egyik alaptörvényének elveihez, a bírák és ügyészek részére megkülönböztetett elbánást vívtak ki. E törvény egyes hiányait későbbi törvények (különösen az 1925 : IX. tc. 20. §) pótolták, egyes rendelkezései azonban még módosításra és kiegészítésre szorulnak, így különösen szükséges a lakáspénz helyesebb szabályozása, továbbá pontos törvényi meghatározása az 1920: XX. t.-c. 20. §-ában biztosított annak az aránylagosságnak, amellyel az állami tisztviselők fizetésének emelése esetében a bírói fizetéseket a megélhetési viszonyok figyelembevételével emelni kell. Szóljunk még egy-két szót a bírói és ügyészi állások elnevezéséről és címeiről. A kir. bíróságok szervezésekor és azután sokáig a járásbíróságnál járásbíró (aljárásbíró), a törvényszéken törvényszéki bíró (1891 óta törvényszéki albíró), az ítélőtáblán ítélőtáblai bíró, (pótbíró, majd kisegítő biró), a Kúrián kúriai bíró működött. Ezenfelül volt a társasbíróságoknál elnök és a Kúrián s az ítélőtáblán, utóbb a törvényszéken is az egyes tanácsokban elnöklő tanácselnök. Ezeket a helyes és logikus elnevezéseket később a legnagyobb tarkaság váltotta fel. Lettek ítélőtáblai címmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírák, járásbírák ; kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök, ítélőtáblai bírák. A jelleg utóbb megszűnt, de a cím és az elnevezés megmaradt, sőt megszaporodott; lettek járásbírósági elnökök és alelnökök, ügyészségi elnökök és alelnökök, úgy hogy lehet olyan kúriai bíró, aki a Kúriát talán még nem is látta és nagy számmal vannak olyan elnökök, alelnökök és tanácselnökök, akik sohasem elnökölhetnek. Helyesebb volna visszatérni a régi egyszerű és logikus elnevezéshez, amely szerint minden bírót az az elnevezés illet, amely működése helyének megfelelt. A cím kérdését egyébként helyesen szabályozta az 1924. dec. 1 i-én kelt kormányzói elhatározás, amely megengedte, hogy különös érdemek és hosszabb szolgálati idő alapján a bíró részére magasabb fizetési csoport jellegének