Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

554 JOGGYAKORLAT. tás, gazdasági létének oly veszélyeztetése volna, amely nem állanak arányban az eladónak itt szóbajöhető érdekeivel. Leipziger Zeitschrift für deutsches Recht, 192Ó november 15. szám.: A visszatartási jognak itt említett esetét a német ptk. 321. §-a nyomán a magyar ptk. jav.-a is ismeri (bsz. 902. §). A\ elővásárlási jog gyakorlásának feltétele a^ adásvételi s\er\ődés érvényes létrejötte. A felek 1026 május 21-én két adásvételi szerződést kötöttek egy és ugyanazon ingatlanra nézve ; az egyiket csupán színlegesen, a hatóság elé való terjesztés céljából, melyek engedélye a lengyel nemzeti tanács egy 1910. évi rendelete értelmében szükséges szerződés alapján az őt hasonló ügyletek esetén megillető elővásárlási jogot gyakorolta. A lengyel legfelső törvényszék ezt a joggyakorlást hatálytalannak nyilvánította, ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a fennforgó esetben irányadó német (az ingatlan Poroszországtól elszakított területen fekszik) ptk. 504. §-ában szabályozott elővásárlási jog csupán érvényesen létrejött szerződés esetében alkalmazható. Már pedig az adásvétel színlelt volt. Azzal az érvvel szemben, hogy a hatóságnak elővásárlási jogot biztosító jogszabályok a közrend érdekében létesült, a közönséges magánjogéinál erősebb szabályok, a bíróság megállapítja, hogy ez a körülmény az elővásárlási jog fogalmán mit sem változtathat; már pedig, ha a hatóság érvénytelen ügylet alapján is élhetne jogával, akkor már nem is elővásárlási, hanem vételi joggal bírna, ezt pedig számára a vonatkozó jogszabályok nem biztosították. Megjegyzendő, hogy a magvar polgári törvénykönyv javaslata'/bizottsági szöveg 1189. §) szerint az elővásárlási jog, éppen ellenkezőleg, akkor is gyakorolható, ha az alapjául szolgáló szerződés semmis vagy megtámadható, miután e jog kötelezettje kötve van azon, a szerződést vagy a nyert ajánlatot a jogosultak közlő nyilatkozatában foglalt külső magatartásához, melyből az utóbbi joggal következtethette, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele beállott. A% ítélet anyagi jogereje. Alperes felperesnek megrendelésre gépet szállított, melyet a felperes kifogásolt és a hiba kijavítását követelte. Minthogy alperes erre nem volt hajlandó, pert indított ellene, melyben a bíróság jogerősen kimondta a vétel megszűnését és kötelezte alperest a vételárnak a gép kiszolgáltatása ellenében leendő visszafizetésére. Ezután a felperes újabb pert indított az alperes ellen, melyben a hibás gép szállítása folytán előállott kára megtérítését követelte. Alperes azzal védekezett, hogy a felperes, miután a vagylagosan rendelkezésére álló szavatossági igények közül az elállást választotta, nem követelheti a kártérítést. A felperes ezzel szemben előadta, hogy ő már az előző perben is — további kárigényeinek fenntartása mellett — kártérítési követelést érvényesített, de a bíróság az ügylet megszűnését mondta ki. ami nem rajta (a felperesen) múlott. A három fórum egyértelműen elutasította a keresetet, azzal, hogy az ítélet jogereje a felperessel szemben akkor is hat, ha nem is a keresetileg érvényesített igény ítéltetett meg, a felperes tehát nem állíthatja az ítéletben foglalt megállapítással szemben, hogy nem az elállást választotta. (Leipziger Zeitschrift für deutsches Recht. 1926 szeptember 1.) Érdekes példája a külső magatartásokhoz való kötöttség elismerésének, mely itt az ítélet anvagjogi hatásán keresztül nyilvánul, t. i. az ítéletben