Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

JOGGYAKORLAT. 547 II. Hiteljogi esetek. Kamat lekötése 8°,o-on túl. Az 1877 : VIII. tc. 9. ^-anak bj pontja értelmében az idézett törvénynek a kamatok közjegyzői kikötését, telekkönyvi bekebelezését vagy előjegyzését és bírói megítélését korlátozó rendelkezései csupán bejegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteire nem vonatkoznak. Az 1883 : évi XXV. tc. 21. §-a pedig az 1877 : VIII. törvénycikknek általa nem érintett intézkedéseit határukban fentartotta. E törvényes rendelkezések mellett az 1885 : XXV. tc. 16. §-ának ama szabálya, hogy e törvény első fejezetének határozatai az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyek bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által köttetnek, nem alkalmazhatók, nem értelmezhető akként, hogy az egyúttal az 1877 : VIII. tc. 9. §-ának b) pontját is tágítja és hogy a 8 %-ot meghaladó kamatok hatósági kikényszeríthetőségét mar abban az esetben is engedélyezi, ha nem mindkét fél, hanem csupán a hiteltnyerő adós bejegyzett kereskedő is. Minthogy a megállapított tényállás szerint felperes nem kereskedő, hanem tanító, a fellebbezési bíróság által az 1923 : XXXIX. törvénycikknek megfelelően megszabott havi ix/a % kamatmértéken felül felperes részére kamat még abban az esetben sem ítélhető meg, ha alperes bejegyzett kereskedő is. (Kúria 1926 nov. 18. P. VI. 7715/192?. sz.j Új részvénytőke egy részének tartozás kielégítése céljára fordítása. Az alaptőke felemelése esetében is alkalmazandó a K. T.-nek az eredeti alaptőke tekintetében irányadó az a szabálya, hogy — a nem pénzbeli betét kivételével — a jegyzett részvény értéke készpénzben fizetendő be. Ez a követelmény arra irányúi, hogy a felemelt alaptőke, mint a társasági összes kötelezettségek fedezetére szolgáló állandó vagyonállag, biztosítva legyen és ekként az alaptőkefelemeléssel célba vett tőkeszaporulat a társaság rendelkezésére álljon. Az adott esetben a felfolyamodó részvénytársaság közgyűlése az eddigi alaptőkének oly módon való felemelését határozta el, hogy a kibocsátandó 150,000 darab részvényből 131,250 darab a régi részvényeseknek ajánlandó fel, a fennmaradó 18,750 darab részvény pedig tőzsdei árfolyamon elsősorban a részvénytársaság amerikai érdekeltjeinek követelései kielégítésére fordítandó. A vonatkozó közgvülési jegyzőkönyv, a társaság utolsó mérlege és a társaság felfolyamodásához csatolt okiratok adatai szerint: a társaság életbevágó érdeke fűződik ahhoz, hogy a kibocsátandó új részvényeknek a régi részvényesektől elvont hányadából a társaságnak ez a nagyobb arányú tartozása kielégíttessék, továbbá a társaság vagyoni állása mellett nem forog fenn aggály a tekintetben, hogy az érintett tartozások kielégítéséül átengedő új részvények ériéke a társaságnak ezen teherrel mentesített vagyonában fedezetet nyer. Tehát ugyanaz az eredmény áll elő, mintha a társaság által az ezen tartozások kielégítésére fordítandó összeget a nevezett érdekeltség a részvényekért a társaságnak készpénzbe befizetné. Ezekből önként folyik, hogy az elhatározott alaptőkeemelés alapján kibocsátandó új részvények egy részének tartozások kielégítése ellenében való elhelyezése a fennforgó körülmények közt ezen részvények reális értékének a készpénzbefizetéssel egyenértékű biztosítását nyújtja és így nincsen jogszerű alapja annak, hogy a kérdéses közgyűlési határozat oly irányú rendelkezése miatt megsemisíttessék.(Kúria 1926 nov. ió. Pk IV. 5639/1926. sz.) Tisztességtelen verseny csak szándékosan követhető el. A tisztességtelen versenyről alkotott törvénybe ütköző eljárásról csak szándékosság esetében lehet szó, vagyis akkor, ha a felek egyike a másiknak gyártmányával megszerezhető üzleti hasznot attól meg nem engedett módon akarja a maga 36*