Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A vegyes döntőbíróságok ítélkezése katonailag megszállott területeken okozott háborús károk kérdésében

D5 KRÁHL VILMOS el a gépek 2. r. alperesnek. Ám a st.-germaini szerződés 249. cikk ej p.-ja csupán azokról a károkról rendelkezik, amelyek az ántánthonosokat a volt osztrák császárság területén levő javaikban érték. Az ítélet itt exegesis alá vonja a 249 e) szövegét. Ezek a szavak: «sur le territoire de Pancien Empire d'Autriche» (a régi osztrák császárság területén) mire vonatkoznak? A «biens, droits ou intéréts» (javak-jogok-érdekek) kitételre, vagy pedig az «y compris les sociétés ou associations dans lesquelles ils étaient intéressés» (ideértve a társulatokat-társaságokat, amelyekben érdekelve voltak) kitételre ? A Vdbsg az első helyen említett alternatívát fogadja el. Erre az álláspontra pedig a IV. cím ut. függelék 4. §-ával való egybevetés alapján jut. Ezen utóbbi § a kiegészítője a 249. í^-beli rendelkezésnek. A 249. ej az osztrák állam terhére előírja a kárterítési kötelezettséget. A IV. cím ut. függelék 4. § pedig előírja, hogy ezen kártérítési kötelezettségek biztosításául minő zálogok fognak szolgálni. Az osztrák honosoknak az illető ántántállam (pl. Szerbia) területén fekvő javai zálogul fognak szolgálni elsősorban azon károk megtérítéséül, amely károkat a szerbiai honosok olyan javaikban szenvedtek háborús intézkedések által, amely javak Ausztriában feküdtek ; másodsorban pedig olyan károk megtérítésének zálogául, amely károkat a szerbiai honosok olyan javaikban szenvedtek, amely javaik nem Ausztriában, hanem a volt központi hatalmak valamely másik államában — pl. Németországban — feküdtek és a német hatóságok kivételes háborús intézkedései által szenvedtek. A fokozatos felelősségnek ilyen módon a középponti hatalmak államterületeivel való viszonyítása a függelék 4. §-ában — amely a 249. e) kiegészítő rendelkezése — kétségtelenné teszi, hogy magában a 249. cikk ej pontjában is a kártérítési kötelezettség a legyőzött állam területén okozott károkkal van értelmi vonatkozásba hozva. Felveti az ítélet azt a kérdést, hogy nem szolgálnak-e az ellentétes álláspont megerősítéséül a IV. cím ut. függelék 3. és 12. g-ai ? Es ezt a feltevést nyomban meg is cáfolja. A 3. § tényleg tartalmazza ezt a kitételt: «történjék ez . . . bármely helyen». Ám ez a § nem igazol semmit a 249. e^-nek fentebbi értelmezése ellen, mert a 3. § nemcsak magára a 249. cikk ej pontjára vonatkozik, hanem vonatkozik a 249. cikk egész tartalmára, már pedig a 249. cikk az egyéb pontjaiban így pl. 249. dj p.-ban szól az ántánthonosok javaiban más területeken foganatosított háborús rendszabályokról is és így a 3. §-ban foglalt — általános jellegű — meghatározásnak, hogyha valamennyi esetre nézve jogszabályul kívánt szolgálr5 — szemközt a 297. ej-nek területileg korlátozott hatályával — magában kellett foglalnia egy oly kitételt is, hogy ez a § minden területre — atörténjék ez . . . bármely helyen* — egyaránt vonatkozik. A függelék 13. §-ának célja pedig az, hogy a 249. dj validációs rendelkezése és a függelék 1. § 2. bek. kasszatórius rendelkezése közötti ellentét tisztázásául a 249. dj-héW validációval szemben is, a meg-