Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A telekadósság intézménye

A TELEKADÓSSÁG INTÉZMÉNYE. V7 hitelnyerésnek megkönnyítése, tehát a hiteláramlásnak és ezzel a tőkecirkulációnak fokozatos gyorsítása. A mobilizálási szellemnek teoretice legmerészebb, gazdaságpolitikailag Jegeminensebb jelentőségű megjelenése: a telekadósság nóvuma. A bemutatóra szóló telekadóslevéllel kombinálva ez az újítás áll a szélső balszárnyon a jelzálogjog petririkálásának híveivel szemben. i. A törvényjavaslat szövege szerint jelzálogjogot akként is lehet alapítani, hogy az a telket személyes követeléstől függetlenül terhelje úgy, hogy a jogosult a jelzálogból meghatározott összeg erejéig személyes követelés kimutatása nélkül kereshet kielégítést. Az így létesülő jelzálogos teher: a telekadósság. A telekadósság intézményének gondolata már polgári törvénykönyvjavaslatunk előmunkálatai során is felmerült, de akkor e gondolatnak megvalósítása mellőztetett. A mellőzés indokait ékesszóló tömörséggel ismerteti a polgári törvénykönyv első szövegének indokolása. Az indokolás szerint a telekadósság főjellege az. hogy önálló jog; a jelzálogtól abban különbözik, hogy a hitelező ingatlanokbóli kielégítési joga valamely személyes követelés fennállásától teljesen független. Elvi akadály egy ilyen keletkezésétől fogva önálló jelzálogjognak intézményi bevezetését el nem állja. Hiszen a telekkönyvi bejegyzésnek régtől fogva~van az a hatálya, hogy a jelzálogjogot ennek átruházása után fenntartja még a követelés megszűnése, avagy érvénytelensége esetén is. Innen már csak egy lépés addig a pontig, amelyen a telekkönyvi bejegyzés követelés nélkül is jelzálogteremtő erővel bír. A tervezet első szövege is elismerte a telekadósság intézményének előnyeit; ezek a jelzálogforgalom megkönnyítésében, az érvénytelen bejegyzések számának ritkításában, a hitelező perjogi pozíciójának megszilárdításában, végül a különböző célra való felhasználhatóságban (hitelnyerés mellett törlesztés, vagy törlesztés biztosítása) állnak. Az intézményt mégis feleslegesnek, sőt károsnak bélyegezte, úgy okoskodván, hogy Magyarországon mint par excellence agrárállamban a jelzáloghitel kiaknázásának ilyen fokú könnyítésére és gyorsítására szükség nincsen. Az ingatlanbirtok produktivitása éppen úgy, mint forgalma sokkal lassúbb menetű, mintsem hogy be nem érhetnők eddigi jelzálogjogi institutiórnkkal. A telekadosság meghonosításának konzekvenciája a földbirtokos osztály eladósodásának veszélyes megkönnyítése lenne. A javaslat alkotói a mai gazdasági helyzetet, — mint azt már fentebb megemlítettük, — éppen ellenkezőképpen látják. Szerintök a telekadósság intézményének bevezetése egyaránt érdeke úgy az ipari és kereskedelmi köröknek, mint a mezőgaz-