Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Ügyletkötési gondosság

ÜGYLETKÖTÉSI GONDOSSÁG. J I j Eszerint bizonyítási teher a tekintetben, hogy az ellenkezőre utaló körülmények forogtak fenn, hogy oly ügyletről van szó, amely tekintetében az egyik ügyletkötő fél foglalkozásánál, vagy a másik fél által könnyen észlelt életkörülményeinél, műveletlenségénél és hasonlóknál fogva, nyilvánvalóan olyan, amely szakavatottságot vagy tüzetesebb és a közönségest meghaladó ügyismeretet tételez fel és hogy ezek a követelmények benne hiányoztak, a Pp. 268. §-a értelmében kétség esetében azt terheli, aki arra épít, hogy ellenfele a közlési kötelességét megszegte. 8. Az adatközlési és a felvilágosítási kötelesség tulajdonképpen az ügyleti ellenfél hitelezői jogai szerzésének és alapításának feltétele. Amikor tehát azt vizsgáljuk, vájjon annak fennforgása vagy kizárása mily elvek szerint történjék: az adóskötelezettségek, avagy a hitelezői jogok feltételeire vonatkozók szerint, könnyen affelé terelődhetünk, amerre ez utóbbiakat és különösen amerre a. hitelezői késedelem szabályait találhatjuk. Azonban — úgy tetszik — hogy ez hamis tájékozódás volna. Miként a gazdasági lehetetlenülésnél és beilleszkedésnél, a hitelezői kárenyhítésnél és a gazdasági válságok tartama alatt napfényre került több más hasonló jelenségnél, úgy — szerény véleményem szerint — itt is az adósgondosság és adóskésedelem analógiái mutatják a helyes utat. Az adatközlési és felvilágosítási kötelességet megalapító körülmények észlelése, annak a megfigyelése, hogy az ügyleti ellenfél írni, olvasni nem tudó, elaggott egyén, akinek szellemi érdekkörét a kötendő ügylet kellő felvilágosítás és adatközlés hiányában meghaladja, aki e nélkül méltánytalan mérvű és a felek közötti érdekellenlét által meg nem indokolt, a rendest tetemesen meghaladó előnyökhöz jutna, a járatos, a szakavatott, a teljesebb ügyismerettel bíró ügyleti felet terheli. (V. ö. különösen 771/1925, K 1899/1921, K 259/1922, K 4970/1918, K 4712/1922 már idézett döntéseket). E körül a járatos fél oly gondossági fokot köteles tanúsítani, amely egyébként a% ily ügyletnél fog^a kötelezett adósra szokott nehezedni. Es ezzel nyilvánvaló a; is, hogy e gondossági fok elmulasztása körülmények között lehet vétlen is, vagyis, hogy az ekörüli mulasztást azok a körülmények, amelyek között történt, esetleg menthetővé is tehetik. 9. Mi már most az adatközlési és felvilágosítási kötelezettség megszegésének joghatása ? Amennyiben ez a kötelességszegés egyúttal az ekként lé34*