Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

TÖRVÉNYJAVASLATA BIZTOSÍTÁSI KÉRDÉSEKRŐL. $05 vetkezőket megjegyezni: Tévednek mindazok, akik meggondo­latlanul szemrehányást tesznek a bíróságoknak a miatt, hogy a 485. § 4. pontját szigorúan alkalmazzák. A törvénynek ez a rendelkezése oly világosan és határozottan szól, hogy azt más­kép alkalmazni nem lehetett, mint ahogy azt bíróságaink tény­leg alkalmazták, ezért az első díjtól eltekintve, a díjak per út­ján való behajtását nem engedték meg. mert törvény erejénél fogva hatályát vesztett szerződés alapján szerződési jogokat érvé­nyesíteni nem lehet. Hogy különben e § «merev» alkalmazása miatt különösen a Kúria ítélkezése ellen intézett támadások mennyire alaptalanok, kitűnik abból, hogy a Kúria mindig, ahol csak lehetséges volt, éppen a biztosítási jog terén tartózkodott a törvény «merev» alkalmazásától, amit pl. igazol a 670. sz. elvi határozat,* melyet dr. Beck Hugó elnöklete alatt hoztak és amely kimondja, hogy «ha a biztosító a lejárt díjrészletet peresítette, nem hivatkozhatik a biztosításnak a díjfizetés el­mulaszása okából való hatálytalanságára, mert a perlés által a biztosítási szerződés, a perelt díj lejáratára visszahatólag, mind­két felet kötelezően hatályában fentartottnak tekintendő*. Vagyis ez a határozat ismeri már a perlés útján való fentartását a szer­ződésnek, éppen úgy, amint ez az alapgondolat a törvényjavas­lat 4. és 5. §-aiban fel van véve, amelyek következőkép ren­delkeznek : A 4. § az első biztosítási díj fizetésének elmulasz­tása következményeit szabályozza, míg az 5. § erre vonatkozó jogszabályokat a későbbi díjak tekintetében állít fel. Ha a biztosított az első díjat — azaz azt a díjat, amely a biztosítás hatályának beálltakor, esetleg még azelőtt volt fize­tendő — az esedékességtől számított 2,0 nap alatt nem fizeti meg, a biztosítót - választása szerint - - két )og illeti meg: vagy per útján érvényesíti követelését vagy eláll a szerződéstől. A per a már említett 30 nap leteltét követő további 60 nap alatt indítandó meg, mivel különben a biztosító a szerződéstől elállottnak tekintendő. Ha a biztosítás esete e per folyama alatt, de azalatt az időszak alatt áll be, amelyre a perelt díj jár, a biztosító a szerződési kötelezettsége alól nem szabadul, még ha a biztosított a biztosítási díjat az eset bekövetkezésekor nem is fizette még meg, hacsak a biztosító a biztosítási eset bekövet­kezése előtt a szerződéstől el nem állott. A javaslat 5. §-a a későbbi díjak tekintetében hasonló ren­delkezéseket tartalmaz azzal a lényeges eltéréssel, hogy ha a * L. «Polg. jogi Határozatok Tárao IV. köt. 148. old. 1918 márc. 22-én P. IV. 6562/914. sz. a. hozott E. H. Hasonló elvi alapon áll a 671. sz. E. H. L. ugyanott 149. old.

Next

/
Thumbnails
Contents