Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

466 JOGGYAKORLAT. Ha a munkaadó a\ alkalmazottnak fizetése rendelésére vonatkozó igéietét nem tartja be : azonnali kilépésre jogos okot szolgáltai. A munkaadó által az, alkalmazottjának a fizetés rendezésére vonatkozóan tett igéret azt jelenti, hogy az alkalmazott fizetése a viszonyoknak megfelelően nyer szabályozást; s ha a munkaadó az alkalmazottjának tett s ezáltal elfogadott ezt az ígéretet nem teljesíti, az ennek folytán előálló bizonytalan helyzet oly lényeges szerződésszegés, amely a jelen per tárgyául szolgáló esetben az alperes, mint munkaadó vétkességének megállapítására alkalmas, s ebből folyóan jogos okul szolgálhatott arra, hogy felperes az állását felmondás nélkül otthagyhassa. (Kúria P. II. 5829/1925. sz.) A csodnyitás után a csödtömeggondjiok mellőzésével lefolytatott fellebbezési eljárás alapján hozott ítélet 1 eloldandó a Pp. 505. § /., 540. és 54.3. §§. alapján. Felperes fellebbezésének beadása után alperes részvénytársaság ellen csőd nyittatott; a fellebbezési eljárás azonban ennek ellenére nem a csődtömeggondnokkal, hanem alperes perbeli képviselőjével folytatatott le és a fellebbezési bíróság ítélete is ez utóbbinak kézbesíttetett. Minthogy a Kt. 201. §. 4. pontja értelmében a részvénytársaság a csődnyitás következtében feloszlik: a csődbejutott részvénytársaságnak nem lehet olyan vagyona, melyre a csődnyitás hatálya ki nem terjedne és amelynek tárgyát nem a csődtömeghez tartozó jogok vagy javak képeznék és amelyre való kihatással az 1881 : XVII. tc. 8. §-a értelmében a közadós ellen, a csődtömeggondnok megkerülésével pert lehetne folytatni; hanem a közadós részvénytársaságnak a tömeghez tartozó minden vagyon tekintetében a kezelési és rendelkezési jog a csődtörvény 100. i;-a értelmében a tömeggondnokra szállott át. Alperesnek tehát a tömeggondnok a törvényes képviselője ; és minthogy a fellebbezési eljárásban e törvényes képviselő mellőztetett: a Pp. 505. §. 1. pontjában és 540. §-ában meghatározott eljárási jogszabály sértetett meg. A fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását az érdemre vonatkozó felülvizsgálati panaszok megvizsgálása nélkül a Pp. 545. §-a értelmében fel kellett oldani és a nevezett bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra kellett utasítani. (Kúria P. II. 5532/1925. sz.) Ónként kötelezett nyugdíj sem vonható meg és valorizálandó. Az a körülmény, hogy a munkaadó az alkalmazottja, vagy annak családtagja részére a szolgálati szerződés szerint nyugdíj szolgáltatására nem kötelezte magát, a munkaadót és jogutódát nem jogosítja fel arra, hogy az általa alkalmazottja vagy annak családtagja megélhetése végett a szolgálati viszony megszűnése után önként kötelezett nyugdíj természetével bíró járandóság kiszolgáltatását utóbb tetszése szerint beszüntesse s nincs jogi akadálya annak sem. hogyha a munkaadó vállalt kötelezettségének eleget nem tett, a járandóság élvezetére jogosított követelését, valamint a változott gazdasági és életviszonyokra tekintettel a kötelezett járandóság összegeinek átértékelésére való igényét bírói úton is érvényesíthesse. (Kúria P. II. 1263/1925. sz.) Kegydíj1 valorizálása állandó gyakorlat; így H. Dt. XVIII., 19. stb. A késedelmi kamatra való igény fenntartandó. Ha a hitelező" az adós által késedelmesen teljesített részletfizetést a késedelmi kamatra való igény fenntartása nélkül elfogadja, ily igénnyel az anyagi jog szerint utólag már fel nem léphet. (Kúria P. IV. 7937/1925. sz.) A kamatelévülés fj év) csak kölcsön és hitelezési ügyletekre vonatkozik. A kir. Kúriának 65. számú teljesülési döntvénye értelmében az 1883 : XXV. tc. 19. §-ában meghatározott kamat elévülés csak a kölcsön s más hitelezési ügyletekből felmerülő szerződési kamat elévülését szabályozza, a más