Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A külföldi társaságok belföldi fiókjainak jogi helyzete az arányszám megállapítása szempontjából

A KÜLFÖLDI TÁRSASÁGOK BELFÖLDI FIÓKJAINAK STB. 43 I A törvény, mint láttuk, két kritériumtól teszi függővé az arányszám szerinti átértékelést és pedig először, hogy a szolgálatadó r. t. vagy szövetkezet lett legyen, másodszor, hogy az 1914. évi július hó i-én már fennállott légyen. A törvény a fentiek szerint nem tesz különbséget belföldi r. t. és külföldi r. I. belföldi fiókja köpött. Külön kiemeli azonban (3. § harmadik bekezdés) a; Ausztria területen törvényesen megalakult olyan részvénytársaságokat vagy szövetkezeteket, amelyek működésüket a? KJ14. évi július hó 1. napja előtt Magyarország területére is kiterjesztették és ezekre nézve kimondja, hogy arányszámaikat hazai jogszabályaik szerint, egész üzletükre készített arany megnyitó mérlegük és az icji'4. évi július hó első napján megelő~ő időpont szerint készített, egész üzletükre kiterjedő utolsó mérlegük alapján állapítják meg. Az osztrák társaságok magyarországi fiókjai lényegileg szintén külföldi részvénytársaságok és a különbség közöttük és egyéb külföldi részvénytársaságok magyarországi fiókjai között csupán az, hogy a~ előbbiek az 190S •' XII. tc.-be beeikketyezetl kereskedelmi egyezmény XIX. cikke értelmében, belföldi üzletükről külön merleget nem készítenek, holott a Kt. (1875 : XXX VII. te. 214. §-a) értelmében, a külföldi társaságok belföldi fiókjai erre kötelezne vannak. Felmerülhet most már a kérdés, hogy az 1926. XVI. tc. 3. §-a harmadik bekezdésében foglalt intézkedés vonatkoztatható-e olyan részvénytársaságokra, melyek eredetileg Ausztria területén alakultak, azonban a békekötések folytán ez idő szerint már nem tekinthetők osztrák vállalatnak ; így például egy 1914-ben Triesztben megalakult r. t.. mely Magyarországra 1914. évi július 1. előtt működését kiterjesztette. Nézetem szerint az ilyen részvénytársaságok belföldi fiókjai nem esnek a 3. <§ harmadik bekezdése alá, mert a törvény egyenesen utal az összehasonlítás szempontjából az osztrák törvények értelmében készítendő aranymérlegre; mitől pedig okszerűleg következik, hogy a fenti rendelkezés nem nyerhet alkalmazást olyan r. t. belföldi fiókjaira, melyeknek az anyaintézete ez idő szerint egy olyan ország területén van, hol az arany megnyitó mérlegre vonatkozó jogszabályok érvénnyel nem bírnak. A szoros értelemben vett osztrák részvénytársaságok magyarországi fióktelepei tekintetében tehát, az összehasonlítás alapját az egész üzletre kiterjedő mérlegek fogják képezni. Nézzük most a helyzetet az Ausztrián kívüli, külföldi r. t.-ok belföldi fiókjait illetőleg. Mint fentebb már említettük, ezekre vonatkozólag a törvény kifejezetten nem intézkedik. 28*