Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám

4M D? DOROGHI ERVIN tülvihetőnek. Adós országban, mint amilyen a miénk volt — és ma fokozott mértékben az, — a közérdeknek ez felel meg. Mert a túlzott és hibás adósvédelem árát a közösség, a fogyasztó fizeti meg, akire a hitelező magasabb árak alakjában áthárítja fokozott hitelezési kockázatát. Amikor ma, a Jogállam szerkesztőségének megtisztelő felhívása módot ad arra, hogy a kérdéssel e lap hasábjain újból foglalkozzam, meg kell állapítanom, hogy a lefolyt 17 év aggályaimat és megállapításaimat — sajnos — minde-n tekintetben igazolta. Az a mellékvágány, amelyre a közfigyelem az első kényszeregyességi tervezet folytán terelődött, nem a csődreformhoz, hanem az előbb említett intézménynek megvalósításához vezetett és bár az első kényszeregyességi rendelet elméletileg legjobban átgondolt és a legmesteribb jogászi technikával megkonstruált alkotás, sajnos, maga az intézmény még fokozta gazdasági életünknek azt a demoralizálását, amelyre az inflációs idők szelleme amúgy is túlságosan bő alkalmat nyújtott. így érkeztünk el a második állomáshoz, a csődönkívüli kényszeregyesség idei reformjához, amely az Országos Hitelvédő Egylet (röviden OHE) közreműködése alatt megköthető és lebonyolításában is ezen intézmény által ellenőrzött magánegyesség behozatalával kétségtelenül lényeges javulást jelent, de a sikertelen magánegyességi kísérlet utáni kényszeregyességi eljárás lehetőségével újabb felesleges bonyodalmat, költséget, a csődeljárás további kitolását, az adós újabb visszaéléseit, a tömeg további lemorzsolódását teszi lehetővé. És mi lett a csődeljárásból ? Ha csak arra mutatok rá, hogy az 1921 —1926. években a budapesti kir. törvényszék által megindított 403 csődből mindössze öt esetben szűnt meg a csőd a tömegvagyonnak a hitelezők között való felosztásával és hogy ezekben az esetekben is alig fedi a kvóta az I. osztályú hitelezők követelését; ha rámutatok arra, hogy például az idei évnek májustól augusztusig terjedő szakában befejezett 99 csőd közül 84 szűnt meg vagyonhiány miatt és csak egyetlenegy a tömeg felosztása útján és hogy az összes