Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7. szám - Dr. Vadász Lajos szegedi kir. járásbíró: Magánjogunk főbb elvei és az új jogfejlődés [könyvismertetés]

408 IRODALOM. teni a joganyagot. Ugy tudjuk u. i., hogy mégis csak már megalkotják rövidesen a magyar polgári törvénykönyvet. Vannak természetesen apróbb részlet hibák is. ami elkerülhetlen az ily nagy munkánál ezekkel itt nem kívánunk foglalkozni, csak megemlítjük mutatóba pl. «a nem» cím alatt rá lehetett volna mutatni, hogy a magyar magánjog mennyire és mennyiben kedvez a nőnek a házassági vagyonjog és örökjog terén. Vagy ha már itt vagyunk, pl. közszerzeménynél a jászkunokra vonatkozólag a szerző figyel­men kívül hagyja a Polgári Határozatok Tára 405. és 41^. számú határo­zatait. De ilyetén apróságok egyáltalán nem vonnak el semmit e mű becsé­ből. Komoly gyarapodását jelenti e mü magánjogi irodalmunknak. Z J. Dr. Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny (az 1923 V. ic. magyarázata.J Teljesen átdolgozott és a legújabb joggyakorlattal kiegészített második kiadás. Budapest, 1926. Franklin-Társulat kiadása, ára 3 pengő. Szerző kommen­tárja alkotórésze volt az általa dr. Bányász Jenő\e\ együtt kiadott össze­foglaló műnek. A jelen második kiadás különválasztotta az előbbi össze­foglaló műből a szerző részét és könnyen érthető stílusban tartott, a sza­kaszok rendjében foglalt bő kommentárt ad a szerző és közli a törvény életbelépte óta kialakult bírói gyakorlatot és pedig úgy a választottbíró­ságokét, mint a rendes bíróságokét. Hasznos zsebkönyve lesz e kommen­tár azoknak, akik a törvényt a gyakorlatban alkalmazzák. Bizonyára nagy elterjedtségre fog szert tenni e mű, mely nem annyira tudományos, mint inkább ismertető célt szolgál. Népszerű volta mellett is azonban teljes tudományos felkészültséggel írta meg szerző munkáját. Dr. Tihanyi Lajos: A pengőértékről szóló törvény és a valorizáció tör­vényhozási szabályozása. Budapest, Franklin-Társulat bizománya, 1926. Ma­gyar Jogászegyleti értekezések új folyam 88. füzet. Szerzőnek a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályában mult év novemberében tartott elő­adását tartalmazza e füzet. Bevezetőleg a valorizációs problémáról általá­ban értekezik, azután az új pengő-törvényt ismerteti kritikailag, kiemelvén e törvényben foglalt valorizációs szabályokat és hangoztatja a valorizáció­törvényhozás külön szabályozását, szükségességét és jelentőségét. Majd a valorizációs törvényjavaslatot részesíti éles kritikai bírálatban és befejezésül a valorizáció helyes szabályozásának állampénzügyi, közgazdasági, szociál­politikai, etikai és jogászi jelentőségét tárja fel. A füzet világos stílusban, élénk propagatív szellemben van írva. Dr. Kelemen László: A leánynegyed (Quartalilium). Kiadja a m. kir. Ferenc József tud. egyetem barátainak egyesülete. Szeged, 1926. A magyar magánjog történetének egy érdekes fejezetét dolgozta fel a szerző. Gondos történelmi kutatások alapján megállapítja, hogy a nők hazánkban már a XII. században bírtak örökjoggal, sőt ezen joguk már a XI. századra is visszanyúl. Kimutatja szerző a magyar jogtörténet régebbi álláspontjával szem­ben, hogy a negyedet meghaladó öröklés történelmi fejlemény, mely az Árpád- és az Anjou-kornál későbbi eredetű. Kidomborítja a lényeges tartalmi különbséget, mely a negyed és a rendes öröklés közt mutatkozik, amely különbség a negyedet a törvényes öröklésnek egészen különleges intéz­ményévé teszi. Kívánatos, hogy szerzőnek módja és alkalma legyen be­ható jogtörténelmi kutatásainak folytatására. A mű végéhez szerző tanul­mányának rövid német kivonatát is csatolja. Maríon Géza: Vétkességi elv, Okozási elv. Verschuldensprinzip, Verur­sachungsprinzip. Debrecen, 1926. Stúdium könyvkereskedés. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai II. köt. 4. sz. Derék törekvés, hogy a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság a

Next

/
Thumbnails
Contents