Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám

I4 D? JUHÁSZ ANDOR VISSZAPILLANTÁS. Elmondta Dr. JUHÁSZ ANDOR, a m. kir. Kúria 1926 január 7-én tartott teljes-ülésen. I. Az évnyitó teljes ülések kínálkozó alkalmak arra, hogy a lezárt és az újra megnyilt törvénykezési ciklus mesgyéjén állva, visszapillantsunk a letűnt munkaévre, számot vessünk annak eredményeivel s a multak tapasztalatain és tanulságain okulva, igyekezzünk megállapítani azoknak a belső és külső intézkedéseknek a mibenlétét, amelyek törvénykezésünknek és ennek körében a m. kir. Kúriának zavartalan működése s judikaturánk színvonalának további emelése érdekében részint mellőzhetetleneknek, részint kívánatosaknak mutatkoznak. Mindenekelőtt legyen szabad néhány szóval azokkal a bíráló megjegyzésekkel foglalkoznom, amelyekkel törvénykezésünk jelenlegi állapotát az életben és a szakirodalomban illetik. A bírói testület nemcsak szívesen veszi a tárgyilagos kritikát, de részint a jogi sajtóban, részint a jogegység megóvását célzó belső munka útján önmaga gyakorolja a legszigorúbb önbírálatot saját működése felett. Sűrűn halljuk azt az észrevételt a m. kir. Kúria joggyakorlatára is vonatkoztatva, hogy judikaturánk nem annyira egyöntetű, mint a háború előtti időkben volt. Mi ítélőbírák érezzük leginkább, hogy mennyire könnyebb és biztonságosabb volt hivatásunk gyakorlása a normális időkben, midőn a társadalmi és gazdasági élet a maga rendes medrében haladt és csak szórványosan, nagyobb időközökben vetett fel új problémákat, és amidőn hosszú előtanulmány után, nagy megfontolással megalkotott és a köztudatba átment törvények, továbbá évtizedes, sőt évszázados bírói gyakorlat szentesítette szokásjog voltak a polgári és a büntető anyagi'- és perjog forrásai, míg most az állandóvá vált válságok idejében, amikor a rendkívüli viszonyok a társadalmi és gazdasági élet nyugalmával együtt a jogforrások állandóságát is felborították s kútiőként széles jog-