Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. B. V. /. §. Rágalmazásnál elkövetési cselekmény a tényállítás. Nem élvez mentességet az, ki a rágalmazó tényállítást jogi vélemény alakjában terjeszti elő. Megállapíttatott tehát a rágalmazás azzal szemben, aki másnak magatartását akkép jellemzi, hogy azzal az illető a B. T. K. rendelkezésébe ütköző cselekményt követett el (B. J. T. LXXVI1. 46. L). Rágalmazás állapíttatott meg továbbá az ügyvéd terhére, ki fellebbezési beadványában az eljárt bíróról azt állítja, hogy részrehajló, felületes, és az ügyek elintézésénél önkényesen jár el (u. o. 84. 1.),. nemkülönben annak terhére is, ki fellebbezésében azt állítja, hogy a felebbezéssel megtámadott ítélet az értelmetlenségnek oly megdöbbentő fokáról tanúskodik, ami a magyar igazságszolgáltatásban páratlanul áll (u. o. 112. 1.). Hogy az állított tény nem mint bizonyosság, de mint valószínűség állíttatik: a rágalmazást ki nem zárja (u. o. 172. 1.). Nem állapíttatott meg rágalmazás annak terhére, ki egy képviselőjelöltről azt állította, hogy korteseit nem tudta kifizetni és fizetés nélkül volt kénytelen elutazni (u. o. 168. 1.). E döntéshez azonban szó fér, mert a jelzett tény valóság esetében alkalmas arra. hogy közmegvetésnek tegye ki azt, kiről állíttatik. Rágalmazásnak eleme, hogy a tényállás más előtt történjen. A sértetthez intézett levélben tett rágalmazó tényállítás tehát csak az esetben képez rágalmazást, ha a levél írója előre láthatta, hogy a levél másnak kezébe fog kerülni. Ellenkező esetben csak becsületsértés forog fenn 'u. o. 81. 1.). Egy határozatában a K. a jogos bírálatot határolja el a rágalmazástól és becsületsértéstől. Jogos bírálat csak az, mely túlzástól menten, színezés nélkül, hűen ismerteti a történteket, s az ezekben megnyilatkozó magatartás helyeslésével vagy helytelenítésével elfogulatlanul foglalkozik. Az ezen túl menő magatartás a B. V. rendelkezéseibe ütközik u. o. 165. 1.). Gúnyosan csípős bírálat még nem büntethető (u. o. 83. 1.). B. V. g. §. Felhatalmazásra üldözendő a cselekmény akkor, ha a hivatás gyakorlására vonatkozó tényállítás inkrimináltatik. A törvénynek ez a rendelkezése arra a felfogásra vezetne, mintha csak rágalmazás esetében volna felhatalmazásra szükség, becsületsértés esetében nem. Ennek a nézetnek azonban ellentmond az, hogy ugyanezen törvényszakasz bevezető sorai a rágalmazás mellett a becsületsértést is megemlítik, mint oly cselekményt, mely hivatalból felhatalmazásra üldözendő. És. tényleg a K. egy határozata a hivatalból felhatalmazásra üldözendő becsületsértésnek iskolai példájára utal. Ez esetben