Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. 225 tekben annak magatartásában, ki fegyveresen belépett a megölni szándékolt egyén lakásába, a lőfegyvert lövésre felemelte, töltött lőfegyverrel közeledett a megölni szándékolt egyénhez (Angyal—Degré. Mutató, I. 26. Edvi Illés. Kommentár!. 189.'. Foglalkozott a K. az alkalmatlan kísérlet kérdésével is. Kimondotta, hogy relatíve alkalmatlan a használatba vett eszköz, mikor az emberölésre használt pisztoly és a benne volt töltény az emberölésre általában alkalmas volt, s csak azáltal vált viszonylag alkalmatlanná, hogy a töltények nedvessé vált puskapora lángra nem lobbant (B. J. T. LXXVII. 200-. 1.). 6g. § 2. p. 70. §. Bűnsegédi bűnrészességnek a tettestársaságtól való elhatárolása szempontjából az irányadó, hogy az illető az elkövetési cselekményben vesz-e részt. Aki az ellopni szándékolt tárgyar helyétől eltávolítja: kétségtelenül az elvételben vesz részt, s így tettesi tevékenységet fejt ki. Helyes tehát a döntés, mety szerint tettestárs az, aki a vasúti kocsiból ellopott szeszt a M.Á. V. területéről elgurítja. (B. J. T. LXXVII. Helyes az az elvi döntés is, hogy gondatlansági deliktumoknál a bűnrészesség szabályainak alkalmazása ki van zárva (u. o. 115. 1.). Mert aki gondatlan magatartása által elősegíti, megkönnyíti vagy lehetségessé teszi a jogsértő eredmény bekövetkezését: az a gondatlansági deliktum önálló alanyává válik. 75. $ /. bek. Az eddigi helyes gyakorlatnak felel meg a döntés, mely szerint izgatásnál szándék tekintetében elégséges annak tudata, hogy a cselekmény alkalmas az ellenséges érzület felkeltésére vagy fokozására (B. J. T. LXXVII. 63. 1.). Becsülesértésnél pedig elégséges a sértő kifejezés tudatos használata (u. o. 112. 1.). Adócsalásnál szándék tekintetében szükségesnek találta a K. az adó alól való mentesülés célzatát (u. o. 65. 1.). yg. § 1. és 2. bek. Jogos védelemnek eleme, hogy a támadás jogtalan legyen. Azért nem hivatkozhatik jogos védelemre, aki kihívó viseletével maga idézte elő az ellene intézett támadást (B. J. T. LXXVII. 66. 1.). További elem a veszély közvetlensége. Ha tehát a veszély más módon is elhárítható: jogos védelem nem forog fenn. Azért gyermekrablás esetében nem hivatkozhatik jogos védelemre a természetes apa, ki a cselekményt azért követte el, .mert a gyermek az anyánál a züllés veszélyének volt kitéve (u. o. 11 v 1.). gó. §. A halmazat kérdésével több érdekes határozat foglalkozik. Jogállam XXV. évf. 4—5. füz.