Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám

6 B. WLASSICS GYULA a gyakorlatban miképpen vált be. A hatásköri összeütközések egész özöne borította be ezt a területet. A gyakorlati élet számos újabb módosítást követelt, úgy hogy külön közigazgatási bíróság ugyan nincs, de a vitás ügyek elbírálása részben a közigazgatási hatóságokat illeti és részben a rendes bíróságokat. A bírói védelem azonban a hatáskör szempontjából nyomatékosan érvényesült, mert a legfőbb rendes bíróság a római «Corte di Cassazione di Róma» gyakorolja a hatásköri bíráskodást. Nézzük már most közelebbről mit kell ma értenünk e«jogállam»> elnevezés alatt. Holt anyag-e az, mely végleg elraktározandó, vagy irányt jelző élet, utat mutató világosság. Gneist és Báhr O. a jogfejlődés menetére építették fel a jogállam alkotó elemeit. Reámutattak, hogy a jog eleintén csak önsegély útján majd családi körben érvényesült. Később a mágánjogi vitákat már bíró intézte el. Legutóbb már a jogfejlődés odáig haladt, hogy a közjogi és közigazgatási sérelmekre is kiterjesztették a bírói védelmet. Ebből azután levonták azt a következtetést, hogy csak az az állam méltó a jogállam címére,, amely a fejlődésnek e\t a\ utóbbi fokát elérte. Kiemelem, hogy Gneist midőn azt kérdezték tőle, hogy mondja meg, ha már a jogállam nem önálló államfaj, hogyan lehetne nagy körülírások nélkül kijelenteni, hogy mi is az a jogállam ? — erre egyszerűen azt mondta: «ha néhány szóval akarjuk kifejezni a mai jogállam lényegét, akkor egyszerűen azt mondom: «Rechtsstaat ist Verwaltungsgerichtsbarkeit)). Ezt a kijelentést eleintén csak szellemeskedésnek tartották, de ez a kijelentés szoros logikai következménye annak az állami evolucionális menetnek, amelyre Gneist a jogállam jelentőségét alapította. Ismétlem, hogy ezzel nem azt akarta Gneist mondani, hogy a közigazgatási bíráskodás egymagában kimeríti a jogállam fogalmi körét, csak azt akarta hangsúlyozni, hogy enélkül nincs jogállam. Semmi kétség, hogy a «jogállam* megjelölés ma is tartalmas eleven fogalom. Ennek nevében törvényhozási reformokat követelnek, magán- és közjogi sérelmek ellen megfelelő orvos-