Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A kereskedelmi jogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT. és azok. is túlnyomóan a mult években kimondott elveket ismétlik, így pl. hogy a pénztartozással szemben a gazdasági lehetetlenülés kifogása nem érvényesíthető (K. IV. i 130/1924. Hdt. 4. . hogy ezzel az a gyáros, ki a vételárat előre megkapta és saját gyártású árút adott el, nem védekezhetik (K. IV. 2061/1924. Hdt. IO.I, hogy a teljesítési határidő után beállott gazdasági lehetetlenülés (strike) esetére kártérítés jár. (K. VII. 3806 1924. Hdt. 28.) Viszont a teljesítési határidő előtt beállott strike esetén, ha a vevő a követelt felárat vonakodott megadni, az eladó elállása jogos. iK. VII. 2397/1924. Hdt. 29.) Sőt még akkor is, ha a bérmozgalom nem is bírt leküzdhetetlen strike jellegével, a vevő a gazdaságilag lehetetlenné vált szolgáltatásra csak úgy kötelezhető, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás kiegyenlítettségének újabb megszűnése esetén ennek elhárítását a vevő a vételár újabb felemelésével lehetővé teszi. (K. VII. 4894/1924. Hdt. 62-.) A vételi ügyletre ezen felül csak néhány fontosabb határozatot emelünk ki. Az az eladó, ki egy malomberendezésnek Csehszlovákiában való üzembehelyezésére kötelezte magát, ezzel a kikötéssel a teljesítési helyet a gyár telepére rögzítette meg és így akkor sem adhatja el a berendezést a vevő rovására, ha a kiviteli vagy behozatali engedély beszerezhető nem volt. (K. IV. 3327/1923. Hdt. 79.) A minőségi kifogás elkésettnek tekintetett, ha a vevő az árút a rendeltetési helyről megvizsgálás nélkül tovább szállította, csak ha az eladó a vevővel úgy kötötte meg a vételt, hogy az árút a rendeltetési helyről tényleges átvétel nélkül saját vevőjéhez továbbíthatja a megvizsgálás az árú oda való megérkezése után is történhetik. (K. VII. 2418/1925. Hdt. 128.) Az előre kifizetett árú megromlása pedig a vevőt terheli abban az esetben is, tia annak átvételi késedelme folytán az eladó a neki biztosított törvényes jogokkal nem élt. (K. VII. 2131/1925. Hdt. 117.) Vitás, vájjon jótállás esetén a K T. 349. £-ának 6 hónapi határideje beszámít-e a jótállás idejébe vagy annak letelte után kezdődik-e. Az utóbbi — a vevőre nézve kedvezőbb — álláspontot foglalja a Kúria, midőn kimondja, ha az eladó az eladott árú minőségéért két évi jótállást vállalt, annak a joghatálya az, hogy a vevő által a két éven belül talált minőségi hiányra alapított kereseti joga innét számított hat hó alatt évül el. (K. VII. 7540, 1923. Hdt. 92. Az előző évekkel szemben a vasút elleni valorizáció további tért hódított. így a vasút elmarasztaltatott a valorizált kárösszeg