Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Dr. Bányász Jenő és dr. Szegö Izsó: "A tisztességtelen verseny" törvénymagyarázattal és joggyakorlattal, továbbá a védjegy-, szerzői jog-, cégjogi törvények és az ipari mintaoltalmi-rendelet szövege és magyarázata [könyvismertetés]

i86 • IRODALOM. magyar állampolgárnak külföldön megjelent müvei nálunk mindenesetre i mi törvényünk védelme alatt áll. Jelentéktelenség ugyan, épp csak a pontosság kedvéért említjük meg, hogy a 252. oldalon közölt jogesetben közölt végzést az ítélőtábla nem hagyta helyben, hanem épp megváltoztatta és csak a Kúria hagyta helyben. A szabadalmi törvényhez jogeset-gyűjteményt nem ad a mü, nem is lehetne ily szűk keretben megadni, de a közölt terjedelmes bevezetés kimerítően és oktatóan tájékoztat; épp így az ipari mintaoltalomnál adott bevezetés is. Igen helyes, hogy a K. T.-nek a cégbejegyzésre vonatkozó joganyagát is ismerteti és közli a mű. Az Iparjogvédelmi-Egyesület könyvkiadó programmját nem nyithatta volna meg hasznosabb, gyakorlatibb kiadvánnyal, mint dr. Bányász és dr. Szegő e könyvével, melynek lapjait bizonyára állandóan forgatni fogják az érdekelt körök. A technikailag is kitűnően kiállított kötet ára 10 pengő. - ai Dr. Térfy Gyula: A\ ip2j. évi törvénycikkek. Budapest. 1926. Franklin-Társulat kiadása 4.00 0. A nemzetgyűlésnek 1925. évi törvényalkotása: vannak összegyűjtve a Márkus Dezső alapította Magyar Törvénytár e kötetében. Végigtekintve egy év sorozatán megállapítható, hogy a meghozott törvények javarésze — mint az háborús idők után érthető is — nemzetköz: relációkat rendez, továbbá közszolgáltatásokat és egyéb közcélú viszonylatokat. Egészen kivételesek a sorozatban az oly törvények, melyek a polgárok egymásközti jogviszonyait rendeznék. Az ily törvényalkotások ideje, úgylátszik, még nem jött el, ahhoz megállapodottabb közviszonyok kellenek, amikor az emberek az egymás érdekeit és szempontjait méltányolni tudják. Dr. Térfy Gyula jegyzetei kimerítően tájékoztatnak a törvényhozási hisztorikumról, közlik az indokolásoknak szükséges részeit és mindazt a kommentáranyagot feltárják, amely a corpus juris használatát megkönnyítheti. Kár, hogy a nemzetközi egyezmények eredeti — jobbára francia — szövegét — nyilván gazdasági okokból — nem közli a gyűjtemény. A m. kir. Kúria ítélőbíráinak és bírósági hivatalnokainak név- és lakásjegyzéke. Hivatalos kiadás, Budapest, 1926. jp 0. Ára 5000 kor. A kir. Kúria bíráinak és hivatalnokainak név- és lakásjegyzékén kívül a Kúria egyes tanácsainak és bizottságainak 1926. évi összeállítását is megtaláljuk, e praktikus füzetkében, amely függelékül a koronaügyészség személyzetének név- és lakásjegyzékét is közli. Dr. Kres\ Károly: A német valorizációs törvény kihatása. Budapest, Tébe kiadóvállalat m. s%., 1926. Tébe-könyvtár 17. s\ám. 35. 0. Ára 20,000 korona. A valorizációs kérdéskomplexum egyik legalaposabb gyakorlati ismerője, dr. Kresz Károly, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaságban, tartott előadását teszi, közzé e füzetben. Ismerteti nagy vonásokban a két német valorizációs törvényt : a közkölcsönök megváltásáról és a magánjogi jogcímen alapuló igények felértékeléséről szólót. Szerző, aki Németországban tanulmányozta a valorizációs törvények, gyakorlati kihatását, általánosságban úgy találja, hogy azok — de kiváltkép a magánjogi tartozások valorizációjáról szóló törvény — súlyos kárára vannak a német gazdasági életnek. Különösen kiemeli bizonyos német gazdasági körök azon véleményét, hogy a visszaható valorizáció egyenest pusztító hatású és hogy a német reálhitel a visszaható valorizáció folytán évek hosszú során át igen nagy nehézségekkel fog küzdeni. A «Bírák és ügyészek /ap;a»-nak ezévi első száma vezető helyén azt a memorandumot közli, amelyet az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület